Досвід життя в статусі меншини на Закарпатті між двома світовими війнами

Два приклади з художньої літератури

Автор(и)

  • Габріелла Маді Закарпатський угорський інститут ім. Ференца Ракоці ІІ Ferenc Rákóczi II Transcarpathian Hungarian College of Higher Education https://orcid.org/0000-0002-4520-7932
  • Імре Сакал Закарпатський угорський інститут ім. Ференца Ракоці ІІ https://orcid.org/0000-0003-2017-3999

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6726/2023-1-76-101

Ключові слова:

Закарпаття (Підкарпатська Русь), багатомовність, меншина, ідентичність

Анотація

Територія сучасної Закарпатської області до укладання мирної угоди, якою завершилася Перша світова війна, була органічною частиною Угорщини. Після приєднання краю до Чехословаччини сформувалося поняття закарпатців, закарпатських угорців. Оскільки література більшою чи меншою мірою віддзеркалює реальність, тому припускаємо, що художні твори, написані у цьому регіоні, містять мовні, культурні та інші елементи буття людей, що опинилися в статусі меншини. Таким чином, проаналізувавши зразки художньої прози, написані між двома світовими війнами, ми зможемо висвітлити окремі аспекти процесу формування буття меншини. Роман «Вода біжить між двох берегів» угорського письменника Мігая Томаша змальовує період, коли закарпатські угорці з одного дня на інший опинилися в статусі меншини, а чеський митець Іван Ольбрахт висвітлює у своїх творах становище в цей час двох інших етносів – євреїв і русинів-українців.

Аналіз прози двох письменників дасть можливість простежити, як реагували представники різних етносів, що проживали на території сучасного Закарпаття, на зміну суспільних, політичних, економічних, мовних та культурних обставин, та як відображається на сторінках творів багатомовна строката культурна реальність.

Біографії авторів

Габріелла Маді, Закарпатський угорський інститут ім. Ференца Ракоці ІІ Ferenc Rákóczi II Transcarpathian Hungarian College of Higher Education

старший викладач кафедри філології Закарпатського угорського інституту імені Ференца Ракоці ІІ

Імре Сакал, Закарпатський угорський інститут ім. Ференца Ракоці ІІ

доктор філософії з історії, доцент, доцент кафедри історії та суспільних дисциплін Закарпатського угорського інституту імені Ференца Ракоці ІІ

Посилання

Balla Gyula, 1988. Korlátok és Korláthok ellen. Tamás Mihály életművéről [Barriers and Against Barriers. Life work of Mihály Tamás. Irodalmi Szemle  Literary Review , 31. évf. 9. sz. 1078-1088. p.

Balogh Edgár, 2003. Tíz nap Szegényországban  Ten days in the Country of the Poor. Budapest, Neumann Kht.

Barta Róbert, 2021. A magyarság vonzásában. Válogatás Carlile Aylmer Macartney írásaiból és beszédeiből  In the attraction of Hungarians. A Selection from the Writings and Speeches of Carlile Aylmer Macartney . Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézet.

Beregszászi Anikó, 2004. A kárpátaljai magyarok kódváltási szokásairólOn Transcarpathian Hungarians' code-switching habits. In: Beregszászi Anikó és Csernicskó István (szerk): Tanulmányok a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról Studies on Transcarpathian Hungarian language use . Ungvár, PoliPrint, 36–43. p.

Csanda Gábor, 2012. Tamás Mihály és Tamás Mihályné levélváltása Csanda Sándorral II. Exchange of letters between Mihály Tamás and Mrs. Tamás with Sándor Csanda II Irodalmi Szemle Literary Review, 55. évf. 9. sz. 37-45. p. (https://irodalmiszemle.sk/¬2012/09/csanda-gabor-tamas-mihaly-es-tamas-mihalyne-¬¬¬levelvaltasa-csanda-sandorral-ii/)¬

Csanda Sándor, 1966. Tamás MihályMihály Tamás. Irodalmi Szemle  Literary Review , 9. évf. 8. sz. 727-729. p.

Csernicskó István – Fedinec Csilla, 2019. Podkarpatszka Rusz eszméje a Csehszlovák Köztársaságban és a nyelvi viszonyok  The idea of Podkarpackie Rusz in the Czechoslovak Republic and linguistic relations. In Csernicskó István és Fedinec Csilla (szerk.): „Ruszin voltam, vagyok, leszek…” Népismereti olvasókönyv "I was a Rusyn, I am, and I will be..." Folklore reading book. Budapest, Charta XXI Egyesület–Gondolat Kiadó, 117–137. p.

Csernicskó István, 2013. Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–2010)  States, languages, state languages. Language policy in today's Transcarpathia (1867-2010). Budapest, Gondolat Kiadó, 575 p.

Fábry Zoltán, 1932. Az éhség legendája The legend of hunger . Kárpátalja: 1932.

Fábry Zoltán, 1968. Tamás Mihályra emlékezve In memory of Mihály Tamás. Irodalmi Szemle  Literary Review , 11. évf. 2. sz. 97-98. p.

Fedinec Csilla – Szarka László, 2013. A kárpátaljai cionista mozgalom sajátosságai. In: Bányai Viktória – Fedinec Csilla – Komoróczy Szonja Ráhel (szerk.): Zsidók Kárpátalján. Történelem és örökség. Aposztróf, Budapest.

Fedinec Csilla, 2001. Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez. 1918 – 1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok  Documents for the history of Transcarpathian Hungarians. 1918 – 1944. Laws, decrees, minority programs, declarations.. Fórum Intézet, Lilium Aurum. Dunaszerdahely

Féja Géza, 1933. Az irói szabadság sírjánál  At the grave of the freedom of the writer . Literatura Literature, 8. évf. 201-202. p.

Horváth Krisztián, 2013a. Egy (ön)kritikus cseh Kárpátalján A (self) critic in Czech Transcarpathia. Nyelv és Tudomány  Language and Science , 2013. szeptember 17. (https://www.nyest.hu/hirek/egy-on-kritikus-cseh-karpataljan?¬force_¬desktop)

Horváth Krisztián, 2013b. A gyarmat neve: KárpátaljaThe name of the colony: Transcarpathia. Nyelv és Tudomány Language and Science , 2013. október 2. (https://www.nyest.hu/hirek/a-gyarmat-neve-karpatalja-2)

Judson, Pieter M., 2016. The Habsburg Empire. A New History. Cambridge, Massachusets. London, England

Mádi Gabriella, 2020. The representation of the characteristics of minority identity in Péter Hunčík’s novel Borderline Case. In: Erika-Mária Tódor, Enikő Pál, Zsuzsanna Dégi, Vilma-Irén Mihály (szerk): Spaţii Intermediare/Spaces in Between. Cluj-Napoca, Editura Scient ia, 151–164. p.

Marék Antal, 1935. Tamás MihályMihály Tamás. Magyar MinervaHungarian Minerva, 6. évf. 4. sz. 120-121. p.

Márku Anita, 2003. „Po zákárpátszki. Kétnyelvűség, kétnyelvűségi hatások és kétnyelvű kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar közösségben " Po zákárpátszki.” Bilingualism, effects of bilingualism and bilingual communication strategies in the Transcarpathian Hungarian community . Ungvár, Poligráfcentr Líra, 244. p.

Moleron, Claire, 2019. State legitimacy and continuity between the Habsburg Empire and Czechoslovakia: The 1918 Transition in Prague. In: Paul Miller – Claire Morelon (ed.) Embers of Empire. Continuity and Rupture in the Habsburg Successor States after 1918. New York, Berghan Books

Molnár D. István, 2018. Perifériáról perifériára. Kárpátalja népessége 1869-től napjainkig  From periphery to periphery. The population of Transcarpathia from 1869 to the present day. Budapest, MTA TK Kisebbségkutató Intézet, Kalligram, 180 p.

Olbracht, Ivan, 1973. Átok völgye. Nyikola Suhaj, a betyár  Valley of Curses. Nyikola Suhaj, the outlaw . Budapest, Európa Könyvkiadó, 605. p.

Ormos Mária, 1998. Magyarország a két világháború korában (1914–1945)Hungary during the two world wars (1914–1945). Debrecen, Csokonai kiadó. 324. p.

Papp Adrienn, 2014. Identitást alakító tényezők Tamás Mihály Két part között fut a víz című regényében Identity-shaping factors in Tamás Mihály's novel Water Runs Between Two Shores.. In Fedinec Csilla – Szoták Szilvia (szerk.): Közösség és identitás a Kárpát-medencében Community and identity in the Carpathian Basin. Budapest, Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium, 268–282. p.

Passia, Radoslav, 2016. Idegen a határon. A Keleti-Kárpátok a XX . századi közép-európai irodalmakban Stranger on the border. The Eastern Carpathians in the 20th century. in 19th century Central European literature. Irodalmi szemle Literature review  59. évf. 10. sz. 11-32. p.

Plachta, Miloš, 2009. Antal Stašek (JUDr. Antonín Zeman), 2. část (1843–1931)Antal Stašek (JUDr. Antonín Zeman), 2nd part (1843–1931). Semilské noviny : informační měsíčník občanů Semilska Semilské news: information monthly for the citizens of Semilsko.. 31. březen 2009, roč. XVII, čís. 3, s. 13.

Rotman Miklós, 1982. Kik érted haltak... Forradalmár elődenik arcképcsarnoka  Who died for you... Portrait gallery of revolutionary predecessors . Uzshorod, Kárpáti Kiadó

Spiró György, 1983. Ivan Olbracht. Kelet-európai íróportrék Ivan Olbracht. Portraits of Eastern European writers , III. Jelenkor  Present age 1983/1, 61–69. p.

Stergar, Rok, 2019. Evolution of Linguistic Policies and Practices of the Austro-Hungarian Armed Forces in the Ear of Ethnic Nationalisms: The Case of Ljubljana-Laibach. In Markian Prokopovych–Carl Bethke–Tamara Scheer (szerk.): Language Diversity in the Late Habsburg Empire. Leiden–Boston, Brill, 50-71.

Szakál Imre, 2016. „… Egymásra zuhanó sűrű történések…” A csehszlovák hatalomátvétel Beregszászban az első világháborút követően "... Dense events falling on top of each other..." The Czechoslovak takeover of Beregsász after the First World War . In Kónya Peter (szerk.): Prvá svetová vojna v Karpatoch– Első világháború a Kárpátokban– Перша світова війна в Карпатах World War I in the Carpathians . Prešov, Vydavateľstvo Prešovskej univerzity v Prešove, 295–308.

Szakál Imre, 2017a. Telepesek és telepes falvak a Csehszlovák Kárpátalján Settlers and settlements in Czechoslovakian Transcarpathia. Budapest, MTA TK Kisebbségkutató Intézet–Kalligram, 181. p.

Szakál Imre, 2017b. „rendeletek szóról-szóra lefordítassanak…”Hivatali nyelvhasználat Beregszászban 1919-1920-ban "orders are to be translated word for word..." Official language use in Beregszasz in 1919-1920 . In Márku Anita és Tóth Enikő (Szerk.): Többnyelvűség, regionalitás, nyelvoktatás. Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból III. Multilingualism, regionalism, language education. Studies from the researches of the Antal Hodinka Linguistic Research Center III , Ungvár, RIK-U, 61–72.

Száz Pál, 2016. Az etnográfiai írás sajátosságai és az idegenség alakzatai Ivan Olbracht kárpátaljai riportjaiban  The peculiarities of ethnographic writing and the shapes of foreignness in Ivan Olbracht's Transcarpathian reports. Irodalmi Szemle Literary Review, 50. évf. 1-2. sz. 60-81. p. (https://irodalmiszemle.sk/¬2016/02/4000/)

Száz Pál, 2018. Ethnographic writing and the Subcarpathian reportages of Ivan Olbracht. In Németh Zoltán – Magdalena Roguska (szerk.): Transzkulturalizmus és bilingvizmus az irodalomban. Transkulturalizmus a bilingvizmus v literatúre Transculturalism and bilingualism in literature. Nyitra, Közép-európai Tanulmányok Kara, Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, 61–70. p.

Szvatkó Pál, é.n. Szlovenszkói magyar irodalom Hungarian literature in Slovensko. In Szlovenszkói magyar elbeszélők Hungarian authors in Slovensko. Budapest, Franklin, 5–24. p.

Tamás Mihály, 1984. Szép Angéla háza Beautiful Angela's house. Bratislava, Madách Könyv- és Lapkiadó, 133. p.

Tamás Mihály, é.n. Két part közt fut a víz Water running between two shores. Budapest, Franklin, 205. p.

Zádor András, 1987. Cseh irodalomról, cseh írókról About Czech literature, Czech writers. Irodalmi Szemle, 30. évf. 1. sz. 48–53. p.

URL1: Papers Relating to the Foreign Relations of the United States, The Paris Peace Conference, 1919, Volume III https://history.state.gov/historicaldocuments/-frus1919Parisv03/d60 Завантажено: 1 травня 2023 р.).

Downloads

Опубліковано

2023-07-23

Номер

Розділ

Дослідження