„Mér nem mondod magyarul?”

Diaszporizáció és nyelvi ideológiák

Absztrakt

A nyelvi ideológiák kutatási területe már több, mint négy évtizedes múltra tekint vissza. A társas létformák és a beszélés formái közötti közvetítő kapocsra rámutató nyelvideológia-kutatások mégis csak újabban kezdtek a diaszporizáció kérdésére is figyelmet fordítani. Az általam végzett etnográfiailag megalapozott kritikai szociolingvisztikai kutatás e két ku­tatási témát ötvözi. Ebben a tanulmányban tehát azt vizsgálom, hogy milyen nyelvi ideo­lógiák hatják át a diaszporizáció folyamatát és gyakorlatait. Ehhez a Katalóniában élő ma­gyarok körében végzett doktori kutatásomra és annak terepmunka-tapasztalataira támasz­kodom. A migráció és a diaszpórizáció szociolingvisztikai kutatása azokat a dinamikus és lokális folyamatokat követi nyomon, amelyeken keresztül a diaszpórikus identitások föl­épülnek, érvényre jutnak, és akár még át is alakulhatnak az adott interakciókban. Tehát az ideológiákra és az identitásokra (így a diaszpórikus identitásokra is) társas konstruktivista kiindulópontból tekintek, vagyis azok eleve adott jellemzői helyett arra irányítom a fi­gyelmet, hogy ezek miképpen válnak relevánssá és szembetűnővé egy adott interakció során, és ezek a beszélők perspektíváiban milyen többletjelentésekkel ruházódnak föl. A tanulmányban egy társalgásrészletet elemzek, amelyben a résztvevők különböző ideológiai pozíciókat és identitásokat konstruálnak a nemzeti hovatartozás, a regionalitás, a nyelvek, valamint az életkori és nemi határok mentén. Ebben a társalgásban a két kutatási résztvevő először találkoztak egymással, az ilyen interakciók pedig azt segítik, hogy a kutató el tudjon igazodni abban, hogy mik azok a nyelvi problémák, amelyek valóban számítanak a beszélők számára, hiszen itt a résztvevők különböző egyeztetéseket folytatnak a beszélői szerepek kialakítása és fenntartása végett. Az elemzés alapján azt állítom, hogy a beszélőket egyszerre többféle nyelvi ideológia veszi körül, amelyek különböző mértékben válnak reflektálttá, a társadalmi működésekre is érzékeny nyelvi elemzés azonban nem hagyhatja ezeket figyelmen kívül. Ehhez pedig az is szükséges, hogy a kutató-terepmunkás számot vessen a saját szerepével az adatok létrehozásában.