З чим корелюють хибні уявлення про двомовність?
Прескриптивізм і страх перед асиміляцією серед дорослих осіб, що вивчають мову, в Угорщині
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6726/2022-1-9-26Ключові слова:
двомовність, мотивація у вивченні мови, погляди, мовна ідеологія, подвійна одномовність, вивчення іноземної мовиАнотація
У Європі загальнопоширеною стала думка , що двомовність є винятковим явищем (Bartha, 2009, с. 145), тож вона впливає на точку зору про мови і в Угорщині. Поряд із цим, в Угорщині мовці судять про двомовних осіб у контексті нормативної мовної ідеології, тобто „пов’язані з двомовністю мовно-ідеологічні концепції, хибні уявлення формуються на основі стандартизованого, нормативного мовного світогляду, що виключає різноманітність, заново відтворюються до сьогодні у різноманітних контекстах” (Bartha, 2009, с. 149). У публікації детально охарактеризовано ці підходи на основі опитування респондентів віком 18–24 роки і показано, які кореляції із поглядами на угорську мову засвідчують мовні ідеології про двомовність. Звернено увагу і на роль мотивації у вивченні мови.
У нашому квантитативному дослідженні (n=507) з допомогою анкетування зібрано погляди про угорську мову та вивчення мов, а після аналізу головних компонентів здійснено пошук залежностей із застосуванням коефіцієнту кореляції Пірсона. Результати засвідчують, що погляди респондентів про двомовність корелюють із тим, наскільки вони отримали від учителів виховання рідною мовою на основі прескриптивноо світогляду, а також із тим, наскільки вони самі є прихильниками прескриптивної ідеології. Також із поглядами респондентів стосовно двомовності корелює їх страх перед асиміляцією та мовні упередження. Таким чином, хибні уявлення про двомовність до сьогодні живляться тим прескриптивним, пуристичним і упередженим мовним світоглядом, який пов'язаний із нормативною мовною культурою і поширений в Угорщині. Згідно з результатами, навіть дуже мотивовані до вивчення мов респонденти вважають, що „єдиним природним способом набуття двомовності є те, коли хтось із дитинства засвоює в родині дві мови” (Bartha, 2009, с. 147).
У публікації звернено увагу на роль учителів-мовників та інших педагогів у збереженні хибних уявлень про двомовність та зроблено висновок, що у дослідженні мотивацій вивчення мов більшу увагу необхідно приділити уявленням та стереотипам про цю сферу.
Посилання
Asztalos Réka – Szénich Alexandra – Csizér Kata 2020. Nyelvoktatás és autonóm nyelvtanulás – Helyzetkép és megújulási törekvések Magyarországon [Foreign Language Teaching and Autonomous Language Learning: An Overview and Innovative Practices in Hungary]. In: Ludwig, Christian – Tassinari, Maria Giovanna – Mynard, Jo szerk. Navigating foreign language learner autonomy. Hong Kong: Candlin & Mynard ePublishing. 255−279. o. (In Hungarian).
Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Beszélők és közösségek [Basic Issues of Bilingualism: Speakers and Communities]. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. (In Hungarian).
Bartha Csilla 2009. Út a többnyelvűség felé? – Nyelvideológiák, attitűdök és nyelvcsere: a kétnyelvűséggel kapcsolatos elképzelések szerepe a kisebbségi nyelvek megőrzésében [Are these ways to multilingualism? – Language ideologies, attitudes and language shift: the role of opinios about bilingualism in the maintenance of minority languages]. In: Borbély Anna − Vanconé Kremmer Ildikó szerk. Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. Élőnyelvi konferencia Párkány (Szlovákia), 2008. szeptember 4–6. [Language ideologies, attitudes and stereotypes. 15th Hungarian Sociolinguistics Conference, Párkány−Štúrovo (Slovakia), 4–6 September, 2008]. MTA Nyelvtudományi Intézet – Gramma Nyelvi Iroda – Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar Budapest – Dunaszerdahely – Nyitra: Tinta Könyvkiadó. 141–155. o. (In Hungarian).
Csepeli György – Örkény Antal 2018. A nacionalizmus alakváltozása Magyarországon és Oroszországban 1995 és 2013 között. Egy komparatív összehasonlító kutatás eredményei [The metamorphosis of nationalism in Hungary and Russia between 1995 and 2013: results of a comparative comparison research]. Metszetek [Cross-Sections]. 7/3: 43–63. o. (In Hungarian).
Csizér Kata – Kormos Judit 2007. Az angol nyelvtanulási motiváció alakulása Budapesten tanuló egyetemisták és főiskolások körében [Language learning motivation among students in tertiary education in Budapest]. Magyar Pedagógia [Hungarian Pedagogy] 107/1: 29–43. o. (In Hungarian).
Csizér Kata – Kormos Judit 2009. Learning experiences, selves and motivated learning behaviour: A comparative analysis of structural models for Hungarian secondary and university learners of English. In: Dörnyei, Zoltán – Ushioda, Ema szerk. Motivation, Language Identity and the L2 Self. Bristol: Multilingual Matters. 98–119. o.
Einhorn Ágnes 2015a. A pedagógiai modernizáció és az idegennyelv-tanítás [Pedagogical modernization and foreign language teaching]. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó. (In Hungarian).
Einhorn Ágnes 2015b. Pedagógiai kultúraváltás az idegennyelv-tanításban? Vitaindító [Transforming our pedagogical culture in foreign language teaching: proposals for debate]. Modern Nyelvoktatás [Modern Language Teaching] 21/4: 48–58. o. (In Hungarian).
Horwitz, Elaine Kolker 1988. The beliefs about language learning of beginning university foreign language students. Modern Language Journal 72/3: 283–294. o.
Jánk István 2016. Nem-e magyart tanítunk? – nyelvi alapú diszkrimináció az iskolában [Do not we teach Hungarian? Linguistic discrimination in the school]. In: Kozmács István – Vančo Ildikó szerk. Sztenderd – nem sztenderd. Variációk egy nyelv változataira. Válogatás a 18. Élőnyelvi Konferencia – Nyitra, 2014. szeptember 18–20. – előadásaiból I. [Standard and Non-Standard: Varieties of a Language Variety. A selection from the 18th Hungarian Sociolinguistics Conference I., Nitra, 18−20 September, 2016]. Lakitelek: Antológia Kiadó. 223–230. o. (In Hungarian).
Kontra Miklós 2009. Mivel korrelálnak a nyelvi előítéletek Budapesten? [Linguistic prejudice in Budapest and its correlates]. In: Borbély Anna – Vanconé Kremmer Ildikó szerk. Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. Élőnyelvi konferencia Párkány (Szlovákia), 2008. szeptember 4-6. [Language ideologies, attitudes and stereotypes. 15th Hungarian Sociolinguistics Conference, Párkány−Štúrovo (Slovakia), 4–6 September, 2008]. MTA Nyelvtudományi Intézet – Gramma Nyelvi Iroda – Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar. Budapest – Dunaszerdahely – Nyitra: Tinta Könyvkiadó. 37–51. o. (In Hungarian).
Laihonen, Petteri 2009. A magyar nyelvi standardhoz kapcsolódó nyelvi ideológiák a romániai Banságban [Language ideologies in the Romanian Banat concerning the Hungarian Standard variety]. In: Lanstyák István − Menyhárt József − Szabómihály Gizella szerk. Tanulmányok a kétnyelvűségről IV. [Studies on bilingualism IV]. Dunaszerdahely: Gramma. 47−77. o. (In Hungarian).
Lanstyák István 2007. Általános nyelvi mítoszok [General language myths]. In: Domonkosi Ágnes – Lanstyák István – Posgay Ildikó szerk. Műhelytanulmányok a nyelvművelésről [Workshop studies on language cultivation]. Dunaszerdahely – Budapest: Gramma Nyelvi Iroda – Tinta Könyvkiadó. 174−212. o. (In Hungarian).
Lois Márta 2016. Középiskolai nyelvtanárok nézetei a nyelvek egyenlő(tlen)ségéről és a nyelvérzék szerepéről [Beliefs of secondary school language teachers about the un/equality of languages and about the role of language learning aptitude]. In: Reményi Andrea Ágnes − Sárdi Csilla – Tóth Zsuzsa szerk. Távlatok a mai magyar alkalmazott nyelvészetben [Perspectives in Today's Hungarian Applied Linguistics]. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 131−144. o. (In Hungarian).
Nikolov Marianne 2003. Angolul és németül tanuló diákok nyelvtanulási attitűdje és motivációja [Language learning attitude and motivation of students studying English and German]. Iskolakultúra 8: 61–73. o. (In Hungarian).
Öveges Enikő – Csizér Kata szerk. 2018. Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról. Kutatási jelentés [Research into the framework and effectiveness of foreign language teaching in Hungarian public education. Research report]. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/sajtoszoba/ nyelvoktatas_kutatasi_jelentes_2018.pdf (In Hungarian).
Rozgonyi Zoltán 2019. 2020, felsőoktatás és nyelvvizsgák [2020, Higher Education and Language Exams]. http://nyelvtudasert.hu/ data/uploads/000_2020-nyelvvizsgak_jovoje-rz.pdf (In Hungarian).
Szabó Tamás Péter 2007. Fiatalok a nyelv fejlődéséről és fejlesztéséről [Hungarian young speakers about the development of their first language and how to develop it]. Magyar Nyelv [Hungarian Language] 103/4: 461–470. o. (In Hungarian).
Szabó Tamás Péter 2011. Ideológiák a nyelvi hibajavítás hátterében? Metanyelvi elemzések [Do Ideologies Conduct Repair? Analysis of Metalanguage]. In: Hires-László Kornélia – Karmacsi Zoltán – Márku Anita szerk. Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban. A 16. Élőnyelvi Konferencia előadásai [Language myths, ideologies, language policy and linguistic human rights in Central Europe in theory and practice. Presentations of the 16th Hungarian Sociolinguistics Conference]. Budapest – Beregszász: Tinta Könyvkiadó – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete. 174–183. o. (In Hungarian).
Székelyi Mária – Barna Ildikó 2008. Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára [Survival Kit to the SPSS. On the Multivariate Analytical Techniques for Social Science Researchers]. Budapest: Typotex. (In Hungarian).
Taguchi, Tatsuya − Magid, Michael – Papi, Mostafa 2009. The motivation questionnaire used by Taguchi et al. (2009). In: Dörnyei, Zoltán – Ushioda, Ema 2011. szerk. Teaching and researching motivation (2nd Edition) Harlow: Longman. 275–283. o.
Tolcsvai Nagy Gábor 2007. Nyelvleírás és nyelvi értékelés. Problémavázlat [Linguistic description and evaluation]. In: Domonkosi Ágnes – Lanstyák István – Posgay Ildikó szerk. Műhelytanulmányok a nyelvművelésről [Workshop studies on language cultivation]. Dunaszerdahely – Budapest: Gramma Nyelvi Iroda – Tinta Könyvkiadó. 27−32. o. (In Hungarian).
URL1: Eurostat 2018. Number of foreign languages known (self-reported) by age. https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=edat_aes_l22&lang=en (Accessed: 14 March 2022)
URL2: Nyelvvizsga-statisztikák (vizsgázók száma alapján). Évek szerinti bontás nyelvek szerint 2012−2021 [Language exam statistics (based on the number of examiners). Ratings by year and by language, 2012−2021]. Oktatási Hivatal. Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály. https://nyak.oh.gov.hu/doc/stat/stat_disp.asp?strID=A0 (In Hungarian). (Accessed: 14 March 2022)
