Mivel korrelálnak a kétnyelvűséggel kapcsolatos tévhitek? Preskriptivizmus és asszimilációtól való félelem felnőtt nyelvtanulók között Magyarországon
Preskriptivizmus és asszimilációtól való félelem felnőtt nyelvtanulók között Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6726/2022-1-9-26Kulcsszavak:
kétnyelvűség, nyelvtanulási motiváció, nézet, nyelvi ideológia, kettős egynyelvűség, idegennyelv-tanulásAbsztrakt
Európában annyira elterjedt nézetté vált, hogy a kétnyelvűség kivételes jelenség (Bartha, 2009, 145. o.), hogy ez Magyarországon is meghatározza a nyelvekről való gondolkodást. Magyarországon emellett jellemzően a sztenderd nyelvi ideológia mentén ítélik meg a beszélők a kétnyelvűeket, vagyis „a kétnyelvűséggel kapcsolatos nyelvideológiai koncepciók, tévhitek a sztenderd, normatív, a változatosságot kizáró nyelvészeti felfogással karöltve formálódnak, értelmeződnek újra a mai napig különféle kontextusokban” (Bartha, 2009, 149. o.). Tanulmányomban ezt részletezem 18–24 éves nyelvtanulókkal végzett kutatásom alapján, és bemutatom, hogy milyen magyar nyelvről szóló nézetekkel mutatnak összefüggést a kétnyelvűségről szóló nyelvi ideológiák. Kitérek a nyelvtanulási motiváció szerepére is.
Kvantitatív kutatásomban (n=507) magyarról és nyelvtanulásról szóló nézeteket gyűjtöttem kérdőív segítségével, és főkomponens-elemzés után összefüggéseket kerestem Pearson-féle korrelációs együtthatók számolásával. Az eredmények szerint a tanulók kétnyelvűségről vallott nézetei összefüggnek azzal, hogy mennyire kaptak tanáraiktól preskriptív szemléletű anyanyelvi nevelést, illetve azzal, hogy ők maguk milyen mértékben hívei a preskriptív ideológiának. Ezen kívül a kétnyelvűséggel kapcsolatos nézetekkel a tanulók asszimilációs félelme és nyelvi előítéletessége is korrelált. A kétnyelvűségről szóló tévhiteket tehát a mai napig táplálja az a preskriptív, purista és előítéletes nyelvszemlélet, mely a sztenderd nyelvi kultúrával összefügg, és jelen van Magyarországon. Eredményeim szerint még az igen motivált nyelvtanulók is azt vallják, hogy „a kétnyelvűvé válás egyedüli természetes módja az, ha valaki kisgyermek korában, a családjában tanul meg két nyelvet” (Bartha, 2009, 147. o. alapján megfogalmazott item a kérdőívben).
Tanulmányomban kiemelem a magyartanárok és a nem nyelvszakos tanárok szerepét a kétnyelvűséggel kapcsolatos tévhitek fenntartásában, és amellett érvelek, hogy a nyelvtanulási motiváció kutatásában is nagyobb figyelmet kell szentelni a nyelvtanulási hiedelmeknek, mert a motiváció összekapcsolódik azokkal, tőlük nem elszakítható.
Hivatkozások
Asztalos Réka – Szénich Alexandra – Csizér Kata 2020. Nyelvoktatás és autonóm nyelvtanulás – Helyzetkép és megújulási törekvések Magyarországon [Foreign Language Teaching and Autonomous Language Learning: An Overview and Innovative Practices in Hungary]. In: Ludwig, Christian – Tassinari, Maria Giovanna – Mynard, Jo szerk. Navigating foreign language learner autonomy. Hong Kong: Candlin & Mynard ePublishing. 255−279. o. (In Hungarian).
Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Beszélők és közösségek [Basic Issues of Bilingualism: Speakers and Communities]. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. (In Hungarian).
Bartha Csilla 2009. Út a többnyelvűség felé? – Nyelvideológiák, attitűdök és nyelvcsere: a kétnyelvűséggel kapcsolatos elképzelések szerepe a kisebbségi nyelvek megőrzésében [Are these ways to multilingualism? – Language ideologies, attitudes and language shift: the role of opinios about bilingualism in the maintenance of minority languages]. In: Borbély Anna − Vanconé Kremmer Ildikó szerk. Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. Élőnyelvi konferencia Párkány (Szlovákia), 2008. szeptember 4–6. [Language ideologies, attitudes and stereotypes. 15th Hungarian Sociolinguistics Conference, Párkány−Štúrovo (Slovakia), 4–6 September, 2008]. MTA Nyelvtudományi Intézet – Gramma Nyelvi Iroda – Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar Budapest – Dunaszerdahely – Nyitra: Tinta Könyvkiadó. 141–155. o. (In Hungarian).
Csepeli György – Örkény Antal 2018. A nacionalizmus alakváltozása Magyarországon és Oroszországban 1995 és 2013 között. Egy komparatív összehasonlító kutatás eredményei [The metamorphosis of nationalism in Hungary and Russia between 1995 and 2013: results of a comparative comparison research]. Metszetek [Cross-Sections]. 7/3: 43–63. o. (In Hungarian).
Csizér Kata – Kormos Judit 2007. Az angol nyelvtanulási motiváció alakulása Budapesten tanuló egyetemisták és főiskolások körében [Language learning motivation among students in tertiary education in Budapest]. Magyar Pedagógia [Hungarian Pedagogy] 107/1: 29–43. o. (In Hungarian).
Csizér Kata – Kormos Judit 2009. Learning experiences, selves and motivated learning behaviour: A comparative analysis of structural models for Hungarian secondary and university learners of English. In: Dörnyei, Zoltán – Ushioda, Ema szerk. Motivation, Language Identity and the L2 Self. Bristol: Multilingual Matters. 98–119. o.
Einhorn Ágnes 2015a. A pedagógiai modernizáció és az idegennyelv-tanítás [Pedagogical modernization and foreign language teaching]. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó. (In Hungarian).
Einhorn Ágnes 2015b. Pedagógiai kultúraváltás az idegennyelv-tanításban? Vitaindító [Transforming our pedagogical culture in foreign language teaching: proposals for debate]. Modern Nyelvoktatás [Modern Language Teaching] 21/4: 48–58. o. (In Hungarian).
Horwitz, Elaine Kolker 1988. The beliefs about language learning of beginning university foreign language students. Modern Language Journal 72/3: 283–294. o.
Jánk István 2016. Nem-e magyart tanítunk? – nyelvi alapú diszkrimináció az iskolában [Do not we teach Hungarian? Linguistic discrimination in the school]. In: Kozmács István – Vančo Ildikó szerk. Sztenderd – nem sztenderd. Variációk egy nyelv változataira. Válogatás a 18. Élőnyelvi Konferencia – Nyitra, 2014. szeptember 18–20. – előadásaiból I. [Standard and Non-Standard: Varieties of a Language Variety. A selection from the 18th Hungarian Sociolinguistics Conference I., Nitra, 18−20 September, 2016]. Lakitelek: Antológia Kiadó. 223–230. o. (In Hungarian).
Kontra Miklós 2009. Mivel korrelálnak a nyelvi előítéletek Budapesten? [Linguistic prejudice in Budapest and its correlates]. In: Borbély Anna – Vanconé Kremmer Ildikó szerk. Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. 15. Élőnyelvi konferencia Párkány (Szlovákia), 2008. szeptember 4-6. [Language ideologies, attitudes and stereotypes. 15th Hungarian Sociolinguistics Conference, Párkány−Štúrovo (Slovakia), 4–6 September, 2008]. MTA Nyelvtudományi Intézet – Gramma Nyelvi Iroda – Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar. Budapest – Dunaszerdahely – Nyitra: Tinta Könyvkiadó. 37–51. o. (In Hungarian).
Laihonen, Petteri 2009. A magyar nyelvi standardhoz kapcsolódó nyelvi ideológiák a romániai Banságban [Language ideologies in the Romanian Banat concerning the Hungarian Standard variety]. In: Lanstyák István − Menyhárt József − Szabómihály Gizella szerk. Tanulmányok a kétnyelvűségről IV. [Studies on bilingualism IV]. Dunaszerdahely: Gramma. 47−77. o. (In Hungarian).
Lanstyák István 2007. Általános nyelvi mítoszok [General language myths]. In: Domonkosi Ágnes – Lanstyák István – Posgay Ildikó szerk. Műhelytanulmányok a nyelvművelésről [Workshop studies on language cultivation]. Dunaszerdahely – Budapest: Gramma Nyelvi Iroda – Tinta Könyvkiadó. 174−212. o. (In Hungarian).
Lois Márta 2016. Középiskolai nyelvtanárok nézetei a nyelvek egyenlő(tlen)ségéről és a nyelvérzék szerepéről [Beliefs of secondary school language teachers about the un/equality of languages and about the role of language learning aptitude]. In: Reményi Andrea Ágnes − Sárdi Csilla – Tóth Zsuzsa szerk. Távlatok a mai magyar alkalmazott nyelvészetben [Perspectives in Today's Hungarian Applied Linguistics]. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 131−144. o. (In Hungarian).
Nikolov Marianne 2003. Angolul és németül tanuló diákok nyelvtanulási attitűdje és motivációja [Language learning attitude and motivation of students studying English and German]. Iskolakultúra 8: 61–73. o. (In Hungarian).
Öveges Enikő – Csizér Kata szerk. 2018. Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról. Kutatási jelentés [Research into the framework and effectiveness of foreign language teaching in Hungarian public education. Research report]. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/sajtoszoba/ nyelvoktatas_kutatasi_jelentes_2018.pdf (In Hungarian).
Rozgonyi Zoltán 2019. 2020, felsőoktatás és nyelvvizsgák [2020, Higher Education and Language Exams]. http://nyelvtudasert.hu/ data/uploads/000_2020-nyelvvizsgak_jovoje-rz.pdf (In Hungarian).
Szabó Tamás Péter 2007. Fiatalok a nyelv fejlődéséről és fejlesztéséről [Hungarian young speakers about the development of their first language and how to develop it]. Magyar Nyelv [Hungarian Language] 103/4: 461–470. o. (In Hungarian).
Szabó Tamás Péter 2011. Ideológiák a nyelvi hibajavítás hátterében? Metanyelvi elemzések [Do Ideologies Conduct Repair? Analysis of Metalanguage]. In: Hires-László Kornélia – Karmacsi Zoltán – Márku Anita szerk. Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban. A 16. Élőnyelvi Konferencia előadásai [Language myths, ideologies, language policy and linguistic human rights in Central Europe in theory and practice. Presentations of the 16th Hungarian Sociolinguistics Conference]. Budapest – Beregszász: Tinta Könyvkiadó – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete. 174–183. o. (In Hungarian).
Székelyi Mária – Barna Ildikó 2008. Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára [Survival Kit to the SPSS. On the Multivariate Analytical Techniques for Social Science Researchers]. Budapest: Typotex. (In Hungarian).
Taguchi, Tatsuya − Magid, Michael – Papi, Mostafa 2009. The motivation questionnaire used by Taguchi et al. (2009). In: Dörnyei, Zoltán – Ushioda, Ema 2011. szerk. Teaching and researching motivation (2nd Edition) Harlow: Longman. 275–283. o.
Tolcsvai Nagy Gábor 2007. Nyelvleírás és nyelvi értékelés. Problémavázlat [Linguistic description and evaluation]. In: Domonkosi Ágnes – Lanstyák István – Posgay Ildikó szerk. Műhelytanulmányok a nyelvművelésről [Workshop studies on language cultivation]. Dunaszerdahely – Budapest: Gramma Nyelvi Iroda – Tinta Könyvkiadó. 27−32. o. (In Hungarian).
URL1: Eurostat 2018. Number of foreign languages known (self-reported) by age. https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=edat_aes_l22&lang=en (Accessed: 14 March 2022)
URL2: Nyelvvizsga-statisztikák (vizsgázók száma alapján). Évek szerinti bontás nyelvek szerint 2012−2021 [Language exam statistics (based on the number of examiners). Ratings by year and by language, 2012−2021]. Oktatási Hivatal. Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály. https://nyak.oh.gov.hu/doc/stat/stat_disp.asp?strID=A0 (In Hungarian). (Accessed: 14 March 2022)
