Вплив державної мови у мову угорськомовної медичними працівниками у Закарпатті
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6726/2022-1-43-60Ключові слова:
Закарпаття, медичні працівники, угорська мова, використання мови, вплив державної мови, запозиченняАнотація
В Україні лікарі та медсестри навчаються державною (українською) мовою, також часто можна зустріти медичних працівників, які приїхали звідкись з України та зовсім не розуміють угорської мови. Тому нерідко "пацієнти з угорською рідною мовою зазнають труднощів у спілкуванні з українськими та російськомовними лікарями та медсестрами". Звичайно, є й носії угорської мови - медичні працівники, які, незважаючи на винятковість державної мовної освіти, здатні спілкуватися угорською мовою і, за необхідності, навіть можуть виступати посередниками в розмовах між лікарем і пацієнтом. У той же час важливо підкреслити, що в їхньому випадку, через винятковість державної мовної освіти, вплив другої мови більш виражений, і вони або не знають угорської термінології, або якщо знають, то майже не використовують її, оскільки їм легше розуміти друг друга у змішаних мовних робочих спільнотах.
У цій статті, ґрунтуючись на даних недавнього анкетного опитування, ми намагаємося представити рівень володіння мовою та частоту спілкування деякими мовами корінних угорськомовних працівників охорони здоров'я у Закарпатті, а також характеристики їх мовного використання стосовно угорської мови, звертаючи особливу увагу на використання технічних запозичень, пов'язаних з мовою, або запозичень, які загальновідомі, але можуть бути включені до регістру охорони здоров'я.
Виходячи з результатів дослідження, багатомовність закарпатських медичних працівників, які рідною мовою угорською, можна вважати очевидним свідченням, яке в основному переважає домінування угорської рідної мови. Рівень володіння офіційною мовою респондентів тісно пов'язаний з мовою, якою вони пройшли професійне навчання, та мовним складом трудового колективу, в якому вони працюють. Останнє також багато в чому визначає частоту використання людиною рідної, державної та російської мов, а також різних іноземних мов.
Посилання
Bakó Alexandra Vivien 2014. Tudatos terminológiai választás vagy esetleges szóhasz¬nálat? – egészségtudományi hallgatók regiszterhasználatának vizsgálata [A conscious choice of terminology or a possible use of words? – examining register use by health science students]. In: Dr. Bocz Zsuzsanna szerk. Porta lingua – 2014. Szaknyelvi regiszterek és használati színterek. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról és –kutatásról [Porta lingua – 2014. Language registers and usage contexts. Articles and studies on Hungarian professional language teaching and research]. Budapest: Szaknyelvoktatók és –Kutatók Országos Egyesülete. 213–228. o. (In Hungarian).
Balázs Géza 2009. Szaknyelvi nyelvhelyességi ajánlások [Linguistic correctness recommendations]. In: Bősze Péter szerk. A Magyar Orvosi Nyelv tankönyve [Textbook of the Hungarian Medical Language]. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 197–211. o. (In Hungarian).
Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Beszélők és közösségek [Basic issues of bilingualism. Speakers and communities]. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (In Hungarian).
Beregszászi Anikó – Csernicskó István 2003. A kétnyelvűség (bilingvizmus) fogalma [The concept of bilingualism]. In: Csernicskó István szerk. A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba [The way of our word. Introduction to the use of the Transcarpathian Hungarian language]. Beregszász: Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. 28–31. o. (In Hungarian).
Boronkai Dóra 2014. A konverzációelemzés alkalmazása az orvos-beteg kommunikáció kutatásában [Conversion analysis applied to doctor-patient communication research]. In: Dr. Bocz Zsuzsanna szerk. Porta lingua – 2014. Szaknyelvi regiszterek és használati színterek. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról és –kutatásról [Porta lingua - 2014. Language registers and usage contexts. Articles and studies on Hungarian professional language teaching and research]. Budapest: Szak¬nyelvoktatók és –Kutatók Országos Egyesülete. 17–34. o. (In Hungarian).
Gazdag Vilmos 2013a. Az anyanyelv használati körének módosulásai Kárpátalján [Changes in the use of the mother tongue in Transcarpathia]. In: Kötél Emőke – Szoták Szilvia szerk. Határhelyzetek IV. Hagyomány és jövőkép. Anyanyelv(ek), oktatáspolitikai stratégiák, karrierkövetés [Border situations IV. Tradition and vision. Mother tongue(s), education policy strategies, career development]. Budapest: Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium. 94–120. o. (In Hungarian).
Gazdag Vilmos 2013b. A nyelvválasztási stratégia és a pályaválasztás összefüggései a kár-pátaljai beregszászi járás magyar középiskolásai körében [The correlation between language choice strategy and career choice among Hungarian secondary school students in the Berehovo district of Transcarpathia]. In: Szoták Szilvia szerk., Határhelyzetek 5. Sztereotípiák, választások, túlélési stratégiák kisebbségi léthely-zetekben [Border situations 5. Stereotypes, choices, survival strategies in minority situations]. Budapest: Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium. 200–230. o. (In Hungarian).
Gazdag Vilmos 2015. A kárpátaljai magyar nyelvhasználat orosz/ukrán kölcsönszavai [Russian/Ukrainian loanwords in the use of the Hungarian language in Transcarpathia]. Zempléni Múzsa: Társadalomtudományi és kulturális folyóirat [Zempléni Múzsa: Social science and culture journal]. 15 évf. 4 sz. / 2015. 25–30. o. (In Hungarian).
Gazdag Vilmos 2019. Szesztra – egy kiveszett szláv jövevényszó regionális újra¬köl-csönzéséről [Szesztra - on the regional re-appropriation of a lost Slavic word]. Magyar Nyelv [Hungarian Language] 115. évf. 4 sz. 460–467. o. (In Hungarian).
Gazdag Vilmos 2021. Szláv elemek a kárpátaljai Beregszászi járás magyar nyelvjárásaiban [Slavic elements in the Hungarian dialects of the Berehovo district of Transcarpathia]. Törökbálint: Termini Egyesület (In Hungarian).
Györke Magdolna 1991. A kárpátaljai magyar szaknyelvek [The Hungarian languages of Transcarpathia]. In: Kétnyelvűség a Kárpát-medencében [Bilingualism in the Carpathian Basin]. Kiadja a Széchenyi társaság a Pszicholingva Nyelviskola közreműködésével. Budapest. 70–71. o. (In Hungarian).
Huszti Judit – Wéber Katalin 2014. Interkulturális orvosi kommunikáció Európában. Egy tananyagfejlesztés tanulságai [Intercultural medical communication in Europe. Lessons from a curriculum development project]. In: Dr. Bocz Zsuzsanna szerk. Porta lingua – 2014. Szaknyelvi regiszterek és használati színterek. Cikkek, tanul-mányok a hazai szaknyelvoktatásról és –kutatásról [Porta lingua – 2014. Language registers and usage contexts. Articles and studies on Hungarian professional language teaching and research]. Budapest: Szaknyelvoktatók és –Kutatók Or¬szá¬gos Egyesülete. 87–96. o. (In Hungarian).
Kontra Miklós 1981. A nyelvek közötti érintkezés néhány kérdéséről, különös tekintettel „elangolosodó” orvosi nyelvünkre [On some issues of interlanguage contact, with a special focus on our "Anglicising" medical language]. Nyelvtudományi Értekezések. 109. sz. Budapest: Akadémiai Kiadó (In Hungarian).
Kuna Ágnes 2020. Változás az orvos-beteg kommunikációban. Változó szemlélet, módszer és gyakorlat [Change in doctor-patient communication. Changing attitudes, methods and practice]. Magyar Nyelvőr [Hungarian Language Guard]. 144. évf. 3. sz. / 2020, 280–303. o. (In Hungarian).
Márku Anita 2003. A magyar nyelv Beregszász szolgáltató egységeiben, boltjaiban, éttermeiben és a piacon, valamint az orvosi rendelőben [The Hungarian language is spoken in Berehove's service units, shops, restaurants and the market, as well as
