Államnyelvi hatás a kárpátaljai magyar anyanyelvű egészségügyi dolgozók nyelvhasználatában
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6726/2022-1-43-60Kulcsszavak:
Kárpátalja, egészségügyi dolgozók, magyar nyelv, nyelvhasználat, állam¬nyelvi hatás, kölcsönszavakAbsztrakt
Ukrajnában az orvosok és az ápolónők képzése is államnyelven folyik, s az is gyakori jelenség, hogy olyan egészségügyi szakemberek kerülnek egy-egy magyar közösség körébe, akik valahonnan Ukrajnából származnak, s egyáltalán nem is értik a magyar nyelvet. Így nem ritka az az eset sem, hogy „a magyar anyanyelvű betegek az ukrán és orosz nyelvű orvosokkal és nővérekkel csak nehézkesen tudják magukat megértetni”. Természetesen vannak olyan magyar anyanyelvű egészségügyi dolgozók is, akik az államnyelvi oktatás kizárólagossága ellenére is jól elboldogulnak a magyar szaknyelvi kommunikációval, s így szükség esetén akár közvetítő szerepet is el tudnak látni egy-egy orvos-beteg társalgás során. Ugyanakkor fontos lehet azt is hangsúlyozni, hogy esetükben az államnyelvi oktatás kizárólagossága miatt fokozottan érvényesülnek a másodnyelvi hatások, s így a magyar szakszavakat vagy nem is ismerik, vagy ha ismerik is, alig használják, mivel így a vegyes nyelvű munkaközösségekben könnyebben megértik egymást”.
Jelen dolgozat keretei között egy, a közelmúltban végzett kérdőíves felmérés adataira alapozva próbáljuk meg bemutatni a kárpátaljai magyar anyanyelvű egészségügyi dolgozók egyes nyelvekkel kapcsolatos nyelvismereti szintjét, illetve az azokon való kommunikációjuk gyakoriságát, valamint a magyar nyelv vonatkozásában megjelenő nyelvhasználati sajátosságait, ezen belül kiemelt figyelmet szentelve az általuk használt szaknyelvi vonatkozású, vagy az egészségügy regiszterébe sorolható, de általánosan is ismert államnyelvi kölcsönszavaknak.
A kutatás eredményei alapján egyértelműen bizonyítottnak tekinthetjük a kárpátaljai magyar anyanyelvű egészségügyi dolgozók többnyelvű voltát, ami az esetek túlnyomó többségében magyar anyanyelvi dominanciát feltételez. Az államnyelv elsajátítása és ismereti foka az adatközlőknél szoros összefüggést mutat azzal, hogy milyen tannyelven folytatták a szakirányú képzésüket, illetve, hogy milyen nyelvi összetételű munkaközösségben tevékenykednek. Ez utóbbi azt is nagymértékben meghatározza, hogy az egyes személyek milyen gyakorisággal használják az anyanyelvüket, az államnyelvet és az orosz nyelvet, valamint a különböző idegen nyelveket.
Hivatkozások
Bakó Alexandra Vivien 2014. Tudatos terminológiai választás vagy esetleges szóhasz¬nálat? – egészségtudományi hallgatók regiszterhasználatának vizsgálata [A conscious choice of terminology or a possible use of words? – examining register use by health science students]. In: Dr. Bocz Zsuzsanna szerk. Porta lingua – 2014. Szaknyelvi regiszterek és használati színterek. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról és –kutatásról [Porta lingua – 2014. Language registers and usage contexts. Articles and studies on Hungarian professional language teaching and research]. Budapest: Szaknyelvoktatók és –Kutatók Országos Egyesülete. 213–228. o. (In Hungarian).
Balázs Géza 2009. Szaknyelvi nyelvhelyességi ajánlások [Linguistic correctness recommendations]. In: Bősze Péter szerk. A Magyar Orvosi Nyelv tankönyve [Textbook of the Hungarian Medical Language]. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 197–211. o. (In Hungarian).
Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Beszélők és közösségek [Basic issues of bilingualism. Speakers and communities]. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (In Hungarian).
Beregszászi Anikó – Csernicskó István 2003. A kétnyelvűség (bilingvizmus) fogalma [The concept of bilingualism]. In: Csernicskó István szerk. A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba [The way of our word. Introduction to the use of the Transcarpathian Hungarian language]. Beregszász: Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. 28–31. o. (In Hungarian).
Boronkai Dóra 2014. A konverzációelemzés alkalmazása az orvos-beteg kommunikáció kutatásában [Conversion analysis applied to doctor-patient communication research]. In: Dr. Bocz Zsuzsanna szerk. Porta lingua – 2014. Szaknyelvi regiszterek és használati színterek. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról és –kutatásról [Porta lingua - 2014. Language registers and usage contexts. Articles and studies on Hungarian professional language teaching and research]. Budapest: Szak¬nyelvoktatók és –Kutatók Országos Egyesülete. 17–34. o. (In Hungarian).
Gazdag Vilmos 2013a. Az anyanyelv használati körének módosulásai Kárpátalján [Changes in the use of the mother tongue in Transcarpathia]. In: Kötél Emőke – Szoták Szilvia szerk. Határhelyzetek IV. Hagyomány és jövőkép. Anyanyelv(ek), oktatáspolitikai stratégiák, karrierkövetés [Border situations IV. Tradition and vision. Mother tongue(s), education policy strategies, career development]. Budapest: Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium. 94–120. o. (In Hungarian).
Gazdag Vilmos 2013b. A nyelvválasztási stratégia és a pályaválasztás összefüggései a kár-pátaljai beregszászi járás magyar középiskolásai körében [The correlation between language choice strategy and career choice among Hungarian secondary school students in the Berehovo district of Transcarpathia]. In: Szoták Szilvia szerk., Határhelyzetek 5. Sztereotípiák, választások, túlélési stratégiák kisebbségi léthely-zetekben [Border situations 5. Stereotypes, choices, survival strategies in minority situations]. Budapest: Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium. 200–230. o. (In Hungarian).
Gazdag Vilmos 2015. A kárpátaljai magyar nyelvhasználat orosz/ukrán kölcsönszavai [Russian/Ukrainian loanwords in the use of the Hungarian language in Transcarpathia]. Zempléni Múzsa: Társadalomtudományi és kulturális folyóirat [Zempléni Múzsa: Social science and culture journal]. 15 évf. 4 sz. / 2015. 25–30. o. (In Hungarian).
Gazdag Vilmos 2019. Szesztra – egy kiveszett szláv jövevényszó regionális újra¬köl-csönzéséről [Szesztra - on the regional re-appropriation of a lost Slavic word]. Magyar Nyelv [Hungarian Language] 115. évf. 4 sz. 460–467. o. (In Hungarian).
Gazdag Vilmos 2021. Szláv elemek a kárpátaljai Beregszászi járás magyar nyelvjárásaiban [Slavic elements in the Hungarian dialects of the Berehovo district of Transcarpathia]. Törökbálint: Termini Egyesület (In Hungarian).
Györke Magdolna 1991. A kárpátaljai magyar szaknyelvek [The Hungarian languages of Transcarpathia]. In: Kétnyelvűség a Kárpát-medencében [Bilingualism in the Carpathian Basin]. Kiadja a Széchenyi társaság a Pszicholingva Nyelviskola közreműködésével. Budapest. 70–71. o. (In Hungarian).
Huszti Judit – Wéber Katalin 2014. Interkulturális orvosi kommunikáció Európában. Egy tananyagfejlesztés tanulságai [Intercultural medical communication in Europe. Lessons from a curriculum development project]. In: Dr. Bocz Zsuzsanna szerk. Porta lingua – 2014. Szaknyelvi regiszterek és használati színterek. Cikkek, tanul-mányok a hazai szaknyelvoktatásról és –kutatásról [Porta lingua – 2014. Language registers and usage contexts. Articles and studies on Hungarian professional language teaching and research]. Budapest: Szaknyelvoktatók és –Kutatók Or¬szá¬gos Egyesülete. 87–96. o. (In Hungarian).
Kontra Miklós 1981. A nyelvek közötti érintkezés néhány kérdéséről, különös tekintettel „elangolosodó” orvosi nyelvünkre [On some issues of interlanguage contact, with a special focus on our "Anglicising" medical language]. Nyelvtudományi Értekezések. 109. sz. Budapest: Akadémiai Kiadó (In Hungarian).
Kuna Ágnes 2020. Változás az orvos-beteg kommunikációban. Változó szemlélet, módszer és gyakorlat [Change in doctor-patient communication. Changing attitudes, methods and practice]. Magyar Nyelvőr [Hungarian Language Guard]. 144. évf. 3. sz. / 2020, 280–303. o. (In Hungarian).
Márku Anita 2003. A magyar nyelv Beregszász szolgáltató egységeiben, boltjaiban, éttermeiben és a piacon, valamint az orvosi rendelőben [The Hungarian language is spoken in Berehove's service units, shops, restaurants and the market, as well as
