A magyar nyelv mint identitásmegőrző tényező a mai Erdélyben és párhuzamai a moldovai orosz identitással

Absztrakt

A nyelv a nemzetépítés és a kultúra megőrzésének egyik fő tényezője. A nemzeti identitás megteremtésében többek között talán a nyelv a legfontosabb – befolyásolja a személyiséget, a mentalitást, a világnézetet, a magatartást, az életmódot, az értékrendet és a nemzeti öntudatot. A nyelv és az identitás kapcsolata fontos szerepet játszott a XIX. századi európai nemzeti megújulásban, és napjainkban is rendkívül aktuális tényező. Ez a tény a felerősödő migrációval, a politikai folyamatokkal és a második nyelv elsajátításával magyarázható. Különösen igaz ez azokra az országokra, amelyek különböző területi változásokon mentek keresztül, és ahol jelen van a természetes kétnyelvűség. Az ilyen országokban a nemzeti vagy nyelvi kisebbségeknek egyre nagyobb szükségük van két vagy akár több nyelv elsajátítására és használatára, és ezzel egyidejűleg a nyelvük és nemzeti identitásuk megőrzésére is. Ilyen terület például Kárpátalja, a Vajdaság és Erdély. Utóbbi, ahol a magyar lakosság jelentős mértékben van jelen, a két világháború közötti időszakban, majd 1947-től a trianoni és a párizsi békeszerződések következtében Románia része. Egy másik példa a többnemzetiségű Moldovai Köztársaság, amely 1991-ben nyerte el függetlenségét a Szovjetunió széthullása után. Manapság Erdélyben és a Moldovai Köztársaságban is egyre többen vallják magukat kétnyelvűnek. Ez ahhoz vezet, hogy egynél több etnikummal is azonosítják magukat. Mit jelent ez, és hogyan befolyásolja ezekben a régiókban a kulturális sokszínűséget? Ebben a tanulmányban egy rövid elméleti valamint történelmi háttér vázolását követően egy, Erdélyben és a Moldovai Köztársaságban 2021 februárjában-szeptemberében folytatott szociolingvisztikai kérdőíves kutatás eredményeit mutatjuk be. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy az anyanyelvhasználat hogyan lehet a nemzeti identitás kulcstényezője, és milyen lehetőségek vannak annak megőrzésére, olyasfajta többnyelvű környezetben, mint Erdély és a Moldovai Köztársaság. A kutatási célok elérése érdekében a kérdőívek eredményeit összevetjük a nyelvről és identitásról szóló szociolingvisztikai elméletekkel. A jövőben a nyelvi attitűdökről szóló interjúk is készülnek majd a fent említett régiókban. Az eredmények egy nagyobb szociolingvisztikai kutatás részét képezik majd („Orosz nyelv Moldovában vs. magyar nyelv Erdélyben”), ahol részletesebb leírást adunk majd Erdély és Moldova nyelvi helyzetéről.