A „Bevezetés a nyelvtudományba” és az „Általános nyelvészet” kurzusok szerepe és helye a jövőbeli filológusok képzésében a világ vezető egyetemein

Absztrakt

A tanulmány összehasonlító elemzést nyújt a Bevezetés a nyelvtudományba (Introduction to Linguistics) és az Általános nyelvészet (General Linguistics) kurzusok szerepéről és jelentőségéről a jövőbeli filológusok képzésében, világszerte működő tizenkét vezető egyetemen, amelyeket az Academic Ranking of World Universities 2024 listája alapján válogattunk ki. A kutatás feltérképezi ezen kurzusok elérhetőségét, főbb tematikus elemeit, javasolt tankönyveit és oktatási anyagait, továbbá azonosítja a közös vonásokat és az eltéréseket a vizsgált programok között. A vizsgálat rávilágított, hogy a Bevezetés a nyelvtudományba és az Általános nyelvészet a filológusképzés alapvető pedagógiai összetevői, amelyek lefedik a fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis, szemantika, pragmatika, történeti nyelvészet és szociolingvisztika kulcsfontosságú területeit. A mintában szereplő kiemelkedő egyetemek pedagógiai megközelítésükben széles skálát mutatnak: az erőteljesen elméleti keretrendszerektől (pl. strukturális, generatív nyelvészeti irányzatok) egészen a gyakorlatorientált programokig, gyakran integrálva a nyelvek tanulmányozásának különböző aspektusait – empirikus adatokat, korpuszalapú elemzést és multidiszciplináris perspektívákat, amelyek a nyelv kognitív és társadalmi dimenzióit is bevonják (pl. pszicholingvisztika, társasnyelvészet). A kutatás eredményei megbízható alapot szolgáltatnak a filológusképzés fejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozásához, különösen Ukrajnában, azzal a céllal, hogy az egyetemek megfeleljenek a modern világ kihívásainak. Az összehasonlítás különösen azt hangsúlyozza, hogy miként változik az intézmények között a kurzusok szerkezete, a tantervi sorrend, valamint a tananyag és szakirodalmi források kiválasztása, kiemelve a jó gyakorlatokat és a fejlesztendő területeket. Különösen kiemelkedő innováció az interaktív tanulási modulok, digitális platformok és a hallgatóközpontú tevékenységek beépítése több képzési programba. A tanulmány egyik fő következtetése, hogy a széles körű elméleti oktatás és tapasztalati tanulási elemek egyensúlya elengedhetetlen ahhoz, hogy jól felkészült filológusokat képezzünk — olyan szakembereket, akik képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó tudományos követelményekhez, és elősegítik a nemzetközi akadémiai együttműködéseket.