Új megközelítések az angol nyelv tanításában és a kiejtés értékelésében: prozódia, multimodalitás és technológiák
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6726/2025-3-158-172Kulcsszavak:
kiejtés, prozódia, intonáció, nyelvek közötti interferencia, kommunikatív kompetencia, multimodális technológiák, fonetikai értékelésAbsztrakt
A tanulmány célja, hogy átfogó elemzést nyújtson az angol mint idegen nyelv kiejtésének tanítására és értékelésére irányuló innovatív megközelítésekről az oktatás digitális átalakulásának kontextusában. A tanulmány az alábbi kulcsfontosságú területekre összpontosít: a beszélt nyelv prozódiai jellemzői; az intonáció szerepe a kommunikációs érthetőség biztosításában; a nyelvek közötti interferencia leküzdésének stratégiái; valamint a multimodális és számítógéppel támogatott technológiák beépítése a fonetika oktatásának gyakorlatába. A kutatás módszertana interdiszciplináris megközelítésen alapul, amely ötvözi a kortárs nyelvészeti elemzés módszereit a fonetika, a pedagógia és a számítógépes nyelvészet területén végzett empirikus és kísérleti kutatásokkal. Emellett elemzi ukrán és nemzetközi oktatók pedagógiai tapasztalatait. A tanulmány több szempontú elemzési keretet alkalmaz, amely magában foglalja a funkcionális-kommunikatív, a rendszerszintű és a kognitív megközelítéseket, kiegészítve korpuszfonetikai és digitális beszédvizualizációs technikákkal. Ez az átfogó módszertan lehetővé teszi a kiejtési kompetenciát alkotó összetevők mélyreható vizsgálatát. A megközelítés tudományos újdonsága a prozódiai, kognitív-didaktikai, technikai és pedagógiai szempontok strukturált szintézisében rejlik az intonációs kifejezőkészség fejlesztése érdekében. A tanulmány egy új modellt javasol a prozódia kommunikatív szemléletű oktatásba való integrálására, amely a funkcionális érthetőség elvét hangsúlyozza az anyanyelvihez hasonló kiejtés követésével szemben. A szerzők bemutatják az ukrán kutatások eredményeit is, amelyek nyelvtörőket, intonációvizualizálókat, automatizált értékelőrendszereket és multimodális platformokat alkalmaznak. Következtetésként, a kiejtést nemcsak a beszélő fonetikai, hanem társadalmi-kommunikációs kompetenciájának egyik elemeként is elismerik. A hatékony kiejtésoktatás kiegyensúlyozottan integrálja a szegmentális és szupraszegmentális jellemzőket, figyelembe veszi az egyéni megközelítést, az érzékszervi kölcsönhatásokat, valamint a digitális technológiákat. A további kutatások ígéretes irányai közé tartozik az adaptív digitális tanulási környezetek fejlesztése, a nyelvtanulói beszéd fonetikai korpuszainak bővítése, az érthetőségi kritériumok formalizálása, valamint különböző multimodális tananyagok létrehozása.
Hivatkozások
1. Ackerley, K. – Coccetta, F. 2007. Multimodality in an online English course. In: Baldry, A. – Montagna, E. eds. Interdisciplinary Perspectives on Multimodality: Theory and Practice. Proceedings of the Third International Conference on Multimodality. Campobasso: Palladino, pp. 552–570.
2. Anderson-Hsieh, J. 1989. Approaches toward teaching pronunciation: a brief history. Cross Currents 16/2: pp. 73–78.
3. Baldry, A. – Thibault, P. J. 2006. Multimodal Transcription and Text Analysis: A Multimodal Toolkit and Coursebook with Associated Online Course. London–New York: Equinox.
4. Beckman, M. E. – Elam, G. A. 1997. Guidelines for ToBI Labelling (Version 3.0, March 1997). https://www.ling.ohio-state.edu/research/phonetics/E_ToBI/ (Accessed: 01.09.2025).
5. Bernstein, J. 1997. Automatic spoken language assessment by telephone (Technical Report No. 5-97). Menlo Park, CA: Entropic Inc.
6. Bradford, B. 1992. Intonation in Context. Cambridge: Cambridge University Press.
7. Celce-Murcia, M. – Brinton, D. M. – Goodwin, J. M. 2010. Teaching Pronunciation: A Course Book and Reference Guide (2nd ed.). Cambridge: Cambridge University Press.
8. Chun, D. M. 2002. Discourse Intonation in L2: From Theory and Research to Practice. Amsterdam: John Benjamins.
9. Couper, G. 2017. Teacher cognition of pronunciation teaching: teachers’ concerns and issues. TESOL Quarterly 51/4: pp. 820–843.
10. Derwing, T. M. – Munro, M. J. 2001. What speaking rates do non-native listeners prefer? Applied Linguistics 22/3: pp. 324–337. https://doi.org/10.1093/applin/22.3.324
11. Derwing, T. M. – Munro, M. J. 2005. Second language accent and pronunciation teaching: A research-based approach. TESOL Quarterly 39/3: pp. 379–397. https://doi.org/10.2307/3588486
12. Foote, J. A. – McDonough, K. 2017. Using shadowing with mobile technology to improve L2 pronunciation. Journal of Second Language Pronunciation 3/1: pp. 34–56. https://doi.org/10.1075/jslp.3.1.02foo
13. Hardison, D. M. 2004. Generalization of computer-assisted prosody training: quantitative and qualitative findings. Language Learning & Technology 8/1: pp. 34–52.
14. Kipp, M. 2003. Gesture Generation by Imitation. From Human Behavior to Computer Character Animation. Dissertation. Saarbrücken: Saarland University.
15. Lambacher, S. 1996. Teaching English pronunciation using a computer visual display. Paper presented at the IATEFL 29th International Annual Conference, York, England.
16. Lysenko, K. – Nesterenko, N. 2024. Pronunciation perils: overcoming phonetic interference in language learning. Grail of Science 39: pp. 386–392. https://doi.org/10.36074/grail-of-science.10.05.2024.059
17. Massaro, D. W. 2006a. A computer-animated tutor for language learning: Research and applications. In: Spencer, P. E. – Marschark, M. eds. Advances in the Spoken Language Development of Deaf and Hard-of-Hearing Children. New York, NY: Oxford University Press, pp. 153–189.
18. Massaro, D. W. 2006b. The psychology and technology of talking heads: applications in language learning. In: Bernsen, O. – Dybkjær, L. – van Kuppevelt, J. eds. Natural, Intelligent and Effective Interaction in Multimodal Dialogue Systems. Dordrecht: Kluwer Academic Publishers, pp. 183–214.
19. Morley, J. 1991. The pronunciation component in teaching English to speakers of other languages. TESOL Quarterly 25/3: pp. 481–520.
20. Nouza, J. 1999. Computer-aided spoken-language training with enhanced visual and auditory feedback. In: Proceedings of Eurospeech ’99, the 6th European Conference on Speech Communication and Technology. Budapest, pp. 183–186.
21. Saito, K. 2012. Effects of instruction on L2 pronunciation development: a synthesis of 15 quasi-experimental studies. TESOL Quarterly 46/4: pp. 842–854. https://doi.org/10.1002/tesq.67
22. Saito, K. – Lyster, R. 2012. Effects of form-focused instruction and corrective feedback on L2 pronunciation development of /ɹ/ by Japanese learners of English. Language Learning 62/2: pp. 595–633. https://doi.org/10.1111/j.1467-9922.2011.00639.x
23. Spaai, G. W. G. – Hermes, D. J. 1993. A visual display for the teaching of intonation. CALICO Journal 10/3: pp. 19–30.
24. Stibbard, R. 1996. Teaching English intonation with a visual display of fundamental frequency. The Internet TESL Journal for Teachers of English as a Second Language 2/8. http://iteslj.org/Articles/Stibbard-Intonation/ (Accessed: 01.07.2025).
25. Truong, K. – Neri, A. – Cucchiarini, C. – Strik, H. 2004. Automatic pronunciation error detection: an acoustic-phonetic approach. In: Proceedings of the InSTIL/ICALL Symposium. Venice, pp. 135–138.
26. Truong, K. – Neri, A. – de Wet, F. – Cucchiarini, C. – Strik, H. 2005. Automatic detection of frequent pronunciation errors made by L2 learners. Proceedings of Interspeech 2005 (IS2005). Lisbon, pp. 1345–1348.
27. Wennerstrom, A. 2000. The role of intonation in second language fluency. In: Riggenbach, H. ed. Perspectives on Fluency. Ann Arbor, MI: University of Michigan Press, pp. 102–127.
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Natalia Nesterenko, Kateryna Lysenko, Anzhela Hordieieva
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
A szerzők megtartják a szerzői jogokat, és a folyóiratnak adják az első közlés jogát. A közlemény a Creative Commons 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY 4.0) feltételei szerint kerül közzétételre, amely lehetővé teszi mások számára annak megosztását és terjesztését, feltéve, hogy megfelelően hivatkoznak a szerző(k)re és a tanulmány vagy recenzió első megjelenésére ebben a folyóiratban.
