A fantasy-művek műfaji és stiláris sajátosságai, valamint a műfaj kialakulásának terminológiai története

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-2-28-44

Kulcsszavak:

fantasztikus irodalom, mitopoétika, műfaji paradigma, másodlagos világ, másodlagos hit, heroikus fantasy, eszképizmus, posztmodernizmus

Absztrakt

A tanulmány átfogó filológiai elemzést nyújt a fantasy műfaji és stiláris sajátosságairól, valamint nyomon követi a műfaj önálló irodalmi diskurzuson belüli kialakulásának terminológiai történetét. A kutatás aktualitását az indokolja, hogy szükség van a terminológiai bizonytalanság és a fantasztikus irodalom leegyszerűsítő értelmezésének meghaladására, mivel a műfajt hosszú ideig elsősorban a szórakoztató irodalom felől közelítették meg. A tanulmány a műfaj eredetét vizsgálja R. E. Howard Conan-ciklusától J. R. R. Tolkien epikus elbeszéléséig, A Gyűrűk Uráig, amely megalapozta a modern fantasy-irodalmat.

Különös figyelmet kap J. R. R. Tolkien elméleti örökségének hermeneutikai újraértelmezése. A szerző amellett érvel, hogy a fantasy alapvető funkciói – az elvarázsolás, a másodlagos hit és a helyreállítás – nemcsak esztétikai, hanem mély ontológiai jelentőséggel is bírnak. A helyreállítás fogalmát a tanulmány az emberi személyiség integritásának visszaállítását és a technogén civilizáció romboló hatásának meghaladását szolgáló mechanizmusként értelmezi. A műfaj fejlődésének kontextusában a kutatás feltárja a heroikus és a komikus fantasy közötti világnézeti differenciálódást, rámutatva arra, hogy a heroikus módusz a filozófiai tragikum és az egzisztenciális határhelyzetben meghozott etikai választás felé tendál, míg a posztmodern játék által alakított komikus fantasy a mitológiai szubsztrátum dekonstrukciója felé mozdul el.

A tanulmány alátámasztja a mitológiai szubsztrátum és az archetipikus modellek – V. Propp és C. Vogler nyomán értelmezett – szerepét a művészi világ megalkotásában. Bemutatja, hogy az út kronotoposza és a küldetés az iniciáció elveként működik, lehetővé téve mind a hős, mind a befogadó számára a személyes identitás megtalálását. A kutatás arra a következtetésre jut, hogy a fantasyt nem a negatív eszképizmus egyik formájaként, hanem a valóság mitopoétikus megértésének produktív móduszaként kell értelmezni, amely a másodlagos világba való belemerülés révén elősegíti az életigenlő világnézethez való visszatérést. A kutatás tudományos újdonsága a terminológiai apparátus pontosításában, valamint a fantasy műfaji sajátosságai átalakulásának elemzésében rejlik a szláv irodalmi térben, a posztmodernizmus hatása alatt.

Információk a szerzőről

Natália Deviatko, Dnyiprói Továbbképzési Akadémia

a filozófiai tudományok kandidátusa, docens. Dnyiprói Továbbképzési Akadémia, Filozófiai Tanszék, docens

Hivatkozások

1. Bondareva, Olena 2006. Mif i drama u novitnomu literaturnomu konteksti: ponovlennia strukturnoho zviazku cherez zhanrove modeliuvannia: monohrafiia [Myth and Drama in the Contemporary Literary Context: Renewing the Structural Connection through Genre Modelling: A Monograph]. Kyiv: Chetverta khvylia. (In Ukrainian)

2. Dudurych, Vitalii 2018. Mistse fenomenu «fentezi» u protsesi formuvannia osobystosti [The place of the phenomenon of “fantasy” in the process of personality formation]. Filosofska antropolohiia i filosofiia kultury 384/11: s. 23–27. (In Ukrainian)

3. Zhuravska, Oksana 2018. Dykhotomiia «realnoho» y «irrealnoho» khronotopu yak katehorialna zhanrova oznaka ukrainskoho khymernoho romanu 2-yi polovyny XX st. Dysertatsiia na zdobuttia naukovoho stupenia kandydata filolohichnykh nauk [The Dichotomy of the “Real” and “Unreal” Chronotope as a Categorical Genre Feature of the Ukrainian Chimeric Novel of the Second Half of the Twentieth Century. Dissertation for the degree of Candidate of Philological Sciences]. Kyiv: Kyivskyi universytet imeni Borysa Hrinchenka. (In Ukrainian)

4. Zaichenko, Yuliia 2019. Funktsionuvannia arkhaizmiv v anhlomovnykh tekstakh fentezi [The functioning of archaisms in English-language fantasy texts]. Aktualni pytannia inozemnoi filolohii: naukovyi zhurnal 10: s. 102–107. (In Ukrainian)

5. Kopystianska, Nonna 2005. Zhanr, zhanrova systema u prostori literaturoznavstva: monohrafiia [The Genre System in the Space of Literary Studies: A Monograph]. Lviv: Pais. (In Ukrainian)

6. Leonenko, Oleksandra 2010. Zhanr fentezi v ukrainskii prozi kintsia XX – pochatku XXI stolittia. Avtoreferat dysertatsii na zdobuttia naukovoho stupenia kandydata filolohichnykh nauk [The Fantasy Genre in Ukrainian Prose of the Late Twentieth and Early Twenty-First Centuries. Abstract of the dissertation for the degree of Candidate of Philological Sciences]. Cherkasy: Cherkaskyi natsionalnyi universytet imeni Bohdana Khmelnytskoho. (In Ukrainian)

7. Pomazan, Ihor 2013. Providni napriamky masovoi literatury: navchalno-metodychnyi posibnyk dlia studentiv 3 kursu, yaki navchaiutsia za napriamom pidhotovky 6.020303 – Filolohiia (kredytno-modulna systema) [Leading Trends in Popular Literature: A Teaching and Methodological Manual for Third-Year Students Studying in the Field of Training 6.020303 – Philology (Credit-Module System)]. Kharkiv: Vydavnytstvo NUA. (In Ukrainian)

8. Romanenko, Olena 2014. Zhanrovi modeli masovoi literatury: pokhodzhennia, napriamy evoliutsii ta typolohiia [Genre models of popular literature: origins, directions of evolution, and typology]. Visnyk Lvivskoho universytetu. Seriia filolohichna 60/1: s. 315–322. (In Ukrainian)

9. Sytnyk, Nataliia 2009. Fentezi J. R. R. Tolkina: arkhetypovyi vymir khudozhnoi struktury. Avtoreferat dysertatsii na zdobuttia naukovoho stupenia kandydata filolohichnykh nauk [The Fantasy of J. R. R. Tolkien: The Archetypal Dimension of Artistic Structure. Abstract of the dissertation for the degree of Candidate of Philological Sciences]. Simferopol. (In Ukrainian)

10. Stuzhuk, Olesia 2006. Khudozhnia fantastyka yak metazhanr (na materiali ukrainskoi literatury XIX–XX st.). Dysertatsiia na zdobuttia naukovoho stupenia kandydata filolohichnykh nauk [Speculative Fiction as a Meta-genre: Based on Ukrainian Literature of the Nineteenth and Twentieth Centuries. Dissertation for the degree of Candidate of Philological Sciences]. Kyiv: Kyivskyi natsionalnyi universytet imeni Tarasa Shevchenka. (In Ukrainian)

11. Tykhomyrova, Olena 2008. J. R. R. Tolkien i literatura XX stolittia [J. R. R. Tolkien and twentieth-century literature]. In: Svitova literatura na perekhresti kultur i tsyvilizatsii. Simferopol: Krymskyi arkhiv, s. 115–126. (In Ukrainian)

12. Khorob, Solomiia 2017. Zhanrovi osoblyvosti ukrainskoi fantastyky kintsia XX – pochatku XXI stolittia. Dysertatsiia na zdobuttia naukovoho stupenia kandydata filolohichnykh nauk [Genre Features of Ukrainian Speculative Fiction of the Late Twentieth and Early Twenty-First Centuries. Dissertation for the degree of Candidate of Philological Sciences]. Ternopil: Ternopilskyi natsionalnyi pedahohichnyi universytet imeni Volodymyra Hnatiuka. (In Ukrainian)

13. Shaposhnyk, Oksana 2014. Zhanrovo-stylistychna ta idiostylistychna spetsyfika perekladu fentezi (na materiali anhlomovnykh tekstiv suchasnoi dytiachoi literatury ta yikh ukrainskykh perekladiv). Avtoreferat dysertatsii na zdobuttia naukovoho stupenia kandydata filolohichnykh nauk [Genre-Stylistic and Idiostylistic Specificity of Fantasy Translation: Based on English-Language Texts of Contemporary Children’s Literature and Their Ukrainian Translations. Abstract of the dissertation for the degree of Candidate of Philological Sciences]. Kherson: Khersonskyi derzhavnyi universytet. (In Ukrainian)

14. Attebery, Brian 1992. Strategies of Fantasy. Bloomington: Indiana University Press. https://doi.org/10.2979/4780.0

15. Clute, John – Grant, John eds. 1999. The Encyclopedia of Fantasy. London: Orbit.

16. Hahn, Daniel 2017. The Oxford Companion to Children’s Literature. Oxford: Oxford University Press.

17. Hume, Kathryn 1984. Fantasy and Mimesis: Responses to Reality in Western Literature. New York–London: Methuen. https://doi.org/10.2307/1771923

18. Jackson, Rosemary 1981. Fantasy: The Literature of Subversion. New York–London: Methuen.

19. James, Edward – Mendlesohn, Farah eds. 2012. The Cambridge Companion to Fantasy Literature. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CCOL9780521429597

20. Lem, Stanisław 1984. Microworlds: Writings on Science Fiction and Fantasy. San Diego: Harcourt Brace Jovanovich.

21. Mendlesohn, Farah 2008. Rhetorics of Fantasy. Middletown: Wesleyan University Press.

22. Propp, Vladimir 1968. Morphology of the Folktale. Translated by Laurence Scott. 2nd ed. Austin: University of Texas Press.

23. Propp, Vladimir 1984. Theory and History of Folklore. Translated by Ariadna Y. Martin and Richard P. Martin. Minneapolis: University of Minnesota Press.

24. Sapkowski, Andrzej 1993. Pirog albo Nie ma złota w Szarych Gorach [Pirog, or No Gold in the Grey Mountains]. Nowa Fantastyka 128/5. https://letsgoretro.pl/websites/kultura-asapkowski/publicys/pirog.html.po.htm (Accessed: 10.02.2026). (In Polish)

25. Suvin, Darko 1979. Metamorphoses of Science Fiction: On the Poetics and History of a Literary Genre. New Haven–London: Yale University Press.

26. Swinfen, Ann 1984. In Defence of Fantasy: A Study of the Genre in English and American Literature since 1945. London–Boston: Routledge – Kegan Paul.

27. Todorov, Tsvetan 1975. The Fantastic: A Structural Approach to a Literary Genre. Ithaca, NY: Cornell University Press.

28. Tolkien, Christopher ed. 1983. Tolkien J. R. R. On Fairy-Stories. In: The Monsters and the Critics, and Other Essays. London: George Allen – Unwin, pp. 109–161.

29. Vogler, Christopher 2007. The Writers Journey: Mythic Structure for Writers. Studio City: Michael Wiese Productions.

30. Zelazny, Roger 2025. On Writing Science Fiction and Fantasy. Positronic Publishing.

Downloads

Megjelent

2026-05-30

Hogyan kell idézni

Deviatko, N. (2026). A fantasy-művek műfaji és stiláris sajátosságai, valamint a műfaj kialakulásának terminológiai története. Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica, 5(2), 28–44. https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-2-28-44