A német nyelv fejlődésének és kialakulásának általános jellemzői

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-2-45-68

Kulcsszavak:

német nyelv, irodalmi nyelv, dialektus, nyelvjárás, neologizmus, szleng

Absztrakt

A jelen tanulmány átfogó elemzést nyújt azokról a transzformációs folyamatokról, amelyek a német nyelv mai fejlődését és formálódását kísérik. Megállapítást nyert, hogy napjainkban az európai nyelvi térben megközelítőleg 90 millió ember tekinti a németet anyanyelvének, míg további mintegy 50 millióan második vagy idegen nyelvként használják. A Németországi Szövetségi Köztársaságban a német nyelv elsősorban hivatalos államnyelvként funkcionál.

A kutatás rámutat arra, hogy a német nyelv belső sokszínűségét nagymértékben a regiolektusok, vagyis a beszélt nyelv regionálisan meghatározott formáinak létezése határozza meg. Ugyanakkor az olyan nyelvi szintek, mint a grammatikai rendszer és a szókészlet – beleértve az idegen nyelvekből történő kölcsönzés folyamatait is – sem országos szinten, sem az egyes szövetségi tartományok szintjén nem tartoznak az állami intézmények közvetlen szabályozása alá. Különös figyelmet kap azoknak a tényezőknek az elemzése, amelyek meghatározzák a német nyelv fejlődésének dinamikáját és folyamatos változásait előidézik. Ezek közé tartozik a dialektusok és regionális nyelvváltozatok hatása, az ifjúsági nyelv sajátosságai, a migrációs folyamatok nyelvi következményei, a digitális környezetben zajló kommunikáció jellemzői, valamint a mai beszélt nyelv tendenciái. A tanulmány hangsúlyozza, hogy az utóbbi évtizedekben a legintenzívebb változások a globalizációs folyamatokkal összefüggésben figyelhetők meg, amelyeket más nyelvekből, elsősorban az angolból származó lexikai elemek aktív beáramlása kísér.

A kutatási eredmények összegzése alapján megállapítható, hogy a német nyelv összességében megőrzi strukturális és funkcionális stabilitását. Ugyanakkor a tanulmány felhívja a figyelmet egyes kortárs változások alaposabb értelmezésének és célzott kezelésének szükségességére, mivel ezek gyakran kényszerű jellegűek, és hatással lehetnek a nyelvi rendszer további fejlődésére.

Információk a szerzőről

Valentina Malyk, Vinnyicai Nemzeti Agrártudományi Egyetem

PhD. Vinnyicai Nemzeti Agrártudományi Egyetem, Ukrán és Idegen Nyelvi Tanszék, oktató

Hivatkozások

1. Bekhert, Y. 2013. Istoriia nimetskoi movy [History of the German Language]. Berlin: Vydavnytstvo Erikha Shmidta. (In Ukrainian)

2. Voloshyna, O. 2024. Zastosuvannia samostiinoi roboty u protsesi formuvannia informatsiino-komunikatyvnoi kompetentnosti studentiv pry vyvchenni inozemnoi movy v ahrarnykh zakladakh vyshchoi osvity [The use of independent work in the process of forming students’ information and communication competence when learning a foreign language in agricultural higher education institutions]. Molod i rynok 221/1: s. 78–91. https://doi.org/10.24919/2308-4634.2024.298585 (In Ukrainian)

3. Hoida, O. 2021. Hramatychni osoblyvosti nimetskoi movy avstriitsiv [Grammatical features of the German language of Austrians]. Naukovyi visnyk Mizhnarodnoho humanitarnoho universytetu. Seriia: Filolohiia 48/1: s. 33–37. https://doi.org/10.32841/2409-1154.2021.48-1.8 (In Ukrainian)

4. Hulalian, D. 2024. Istoriia ta rozvytok nimetskoi movy [History and development of the German language]. Universum 4: s. 138–142. (In Ukrainian)

5. Kovbasiuk, L. 2019. Novitni leksemy suchasnoi nimetskoi movy (na materiali slovnyka neolohizmiv Instytutu nimetskoi movy (IDS)) [Recent lexical items in contemporary German: based on the dictionary of neologisms of the Institute for the German Language (IDS)]. Zakarpatski filolohichni studii 8/1: c. 84–89. (In Ukrainian)

6. Kondratiuk, A. – Malyk, V. 2024. Zastosuvannia innovatsiinykh osvitnikh tekhnolohii pry vykladanni inozemnoi movy dlia zdobuvachiv vyshchoi osvity [The use of innovative educational technologies in teaching a foreign language to higher education students]. Molod i rynok 225/5: s. 54–60. https://doi.org/10.24919/2308-4634.2024.304923 (In Ukrainian)

7. Kravets, R. 2019a. Internatsionalizatsiia zmistu navchannia inozemnoi movy yak zasib pidvyshchennia yakosti profesiinoi pidhotovky studentiv u zakladakh vyshchoi osvity [Internationalization of foreign language teaching content as a means of improving the quality of students’ professional training in higher education institutions]. Visnyk Universytetu imeni Alfreda Nobelia. Seriia «Pedahohika i psykholohiia» 18/2: s. 192–199. https://doi.org/10.32342/2522-4115-2019-2-18-24 (In Ukrainian)

8. Kravets, R. 2019b. Osoblyvosti vykladannia inozemnoi movy v umovakh internatsionalizatsii osvitnoho prostoru [Features of foreign language teaching in the context of the internationalization of the educational space]. Naukovyi chasopys Natsionalnoho pedahohichnoho universytetu imeni M. P. Drahomanova. Seriia 5. Pedahohichni nauky: realii ta perspektyvy 69: s. 110–114. https://doi.org/10.31392/2311-5491/2019-69.26 (In Ukrainian)

9. Kravets, R. 2022. Suchasni informatsiino-komunikatsiini tekhnolohii v profesiinii diialnosti vykladacha inozemnoi movy [Modern information and communication technologies in the professional activity of a foreign language teacher]. Aktualni pytannia humanitarnykh nauk 57/1: s. 316–322. https://doi.org/10.24919/2308-4863/57-1-47 (In Ukrainian)

10. Malyk, V. 2024a. Nimetska mova yak odna iz hlobalnykh mov spilkuvannia [German as one of the global languages of communication]. Molod i rynok 227–228/7–8: s. 168–177. https://doi.org/10.24919/2308-4634.2024.308816 (In Ukrainian)

11. Malyk, V. 2024b. Suchasni tekhnolohii navchannia inozemnykh mov na nemovnykh spetsialnostiakh [Modern technologies for teaching foreign languages in non-language specialities]. Visnyk Hlukhivskoho natsionalnoho pedahohichnoho universytetu imeni Oleksandra Dovzhenka. Seriia: Pedahohichni nauky 55/2: s. 90–100. https://doi.org/10.31376/2410-0897-2024-2-55-90-100 (In Ukrainian)

12. Pavlovska, L. 2019. Faktory vplyvu na suchasnyi rozvytok nimetskoi movy [Factors influencing the contemporary development of the German language]. Naukovyi visnyk DDPU imeni I. Franka. Seriia “Filolohichni nauky”. Movoznavstvo 12: s. 160–164. https://doi.org/10.24919/2663-6042.12.2019.189290 (In Ukrainian)

13. Ustinova, V. 2015. Linhvistychni faktory poiavy neolohizmiv u suchasnii nimetskii movi [Linguistic factors in the emergence of neologisms in contemporary German]. Naukovyi visnyk Mizhnarodnoho humanitarnoho universytetu. Seriia: Filolohiia 15/2: s. 154–156. (In Ukrainian)

14. Yatsyshyn, O. – Malyk, V. 2025. Zastosuvannia suchasnykh metodyk u protsesi vykladannia inozemnoi movy dlia zdobuvachiv vyshchoi osvity [The use of modern methods in the process of teaching a foreign language to higher education students]. Visnyk Hlukhivskoho natsionalnoho pedahohichnoho universytetu imeni Oleksandra Dovzhenka 58/2: s. 57–68. https://doi.org/10.31376/2410-0897-2025-2-58-57-68 (In Ukrainian)

15. Ammon, U. 1991. Die Plurizentrizität der deutschen Sprache [The pluricentricity of the German language]. In: Ekmann, Bjorn – Hauser, Hubert – Porsch, Peter – Wucherpfennig, Wolf Hrsg. Deutsch – Eine Sprache? Wie viele Kulturen? Vorträge des Symposiums abgehalten am 12. und 13. Nov.1990 an der Universität Kopenhagen. Kopenhagen–München: Wilhelm Fink. pp. 14–34. (In German)

16. Bussmann, H. 1990. Lexikon der Sprachwissenschaft [Dictionary of Linguistics]. Stuttgart: Kröner. (In German)

17. Duden 2020. Das Aussprachewörterbuch. Band 6 [The Pronunciation Dictionary. Volume 6]. Berlin, Duden Verlag: Bibliographisches Institut. (In German)

18. Elsen, H. 2011. Neologismen: Formen und Funktionen neuer Wörter in verschiedenen Varietäten des Deutschen [Neologisms: Forms and functions of new words in different varieties of German]. Tübingen: Narr. https://doi.org/10.24053/9783823376460 (In German)

19. Herberg, D. – Kinne, M. – Steffens, D. 2004. Neuer Wortschatz. Neologismen der 90er Jahre im Deutschen [New Vocabulary: Neologisms of the 1990s in German]. Berlin–New York: de Gruyter. https://doi.org/10.1515/9783110902273 (In German)

20. Muhr, R. 1993. Internationale Arbeiten zum österreichischen Deutsch und seinen nachbarsprachlichen Bezügen [International studies on Austrian German and its relations with neighbouring languages]. Wien, pp. 1–6. (In German)

21. Ransmayr, J. 2005. Das österreichische Deutsch und sein Status an Auslandsuniversitäten. Eine empirische Untersuchung an Germanistikinstituten in Frankreich, Großbritannien. Tschechien und Ungarn [Austrian German and its status at universities abroad: An empirical study at departments of German studies in France, Great Britain, the Czech Republic and Hungary]. Universität Wien. (In German)

22. Schippan, T. 2002. Lexikologie der deutschen Gegenwartssprache [The Lexicology of Contemporary German Language]. Tübingen: Niemeyer. https://doi.org/10.1515/9783110965872 (In German)

23. Wiese, H. 2012. Kiezdeutsch. Ein neuer Dialekt entsteht [Kiezdeutsch: A New Dialect Emerges]. München: Verlag C. H. Beck. https://doi.org/10.17104/9783406630354 (In German)

24. URL1: Goethe-Institut. https://www.goethe.de/ (Accessed: 12.01.2026). (In German)

25. URL2: Neologismenwörterbuch [Dictionary of German Neologisms]. https://www.owid.de/service/stichwortlisten/neo_neuste (Accessed: 12.01.2026). (In German)

Megjelent

2026-05-30

Hogyan kell idézni

Malyk, V. (2026). A német nyelv fejlődésének és kialakulásának általános jellemzői. Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica, 5(2), 45–68. https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-2-45-68