Digitális többnyelvűség a határ menti gazdaságban: a kárpátaljai magyar kisvállalkozások online kommunikációja
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-2-90-113Kulcsszavak:
nyelvi tájkép, virtuális nyelvi tájkép, többnyelvűség, Kárpátalja, kisvállalkozások, nyelvi stratégia, gazdaságAbsztrakt
Kutatásunk a kárpátaljai magyar kisvállalkozások virtuális nyelvi tájképét vizsgálja, különös tekintettel a többnyelvűség stratégiai szerepére a digitális kommunikációban. A nyelvi tájkép elméleti keretére építve a kutatás ezt a megközelítést az online térre is kiterjeszti. A kvalitatív vizsgálat 26 kárpátaljai településen működő, digitális jelenléttel rendelkező kisvállalkozások közösségimédia-felületeit, weboldalait és globális foglalási platformokon megjelenő kommunikációját elemzi.
Az eredmények azt mutatják, hogy a többnyelvűség a digitális kommunikáció tudatos és funkcionális eleme. Bár az egynyelvű tartalom domináns, számos vállalkozás kétnyelvű vagy többnyelvű stratégiát alkalmaz a piaci elérés bővítése és a bizalomépítés érdekében. Megfigyelhető a platformszintű nyelvi szegmentáció is, amely során a vállalkozások különböző felületeken eltérő nyelvi orientációval szólítják meg célközönségüket. A magyar és az ukrán mellett a román nyelv jelenléte a határ menti gazdasági kapcsolatok és a turizmus szerepére utal.
A háború következtében átalakuló gazdasági feltételek, a mobilitás korlátozottsága és a piaci bizonytalanság fokozott jelentőséget adnak az online jelenlétnek, amely a vállalkozások számára a fogyasztókkal való kapcsolattartás és a piaci láthatóság fenntartásának egyik kulcsfontosságú eszközévé válik.
A kutatás rámutat arra, hogy az online nyelvhasználat nem csupán a régió többnyelvű társadalmi valóságát tükrözi, hanem tudatos gazdasági és kommunikációs stratégia része, amely egyszerre szolgálja az identitás megjelenítését és a piaci pozicionálást. Az online nyelvi tájkép vizsgálata elősegíti a határ menti régiók társadalmi és gazdasági folyamataiban bekövetkező változások érzékeny nyomon követését, mivel a digitális térben megjelenő nyelvhasználat egyszerre tükrözi az identitásstratégiákat, a piaci orientációkat és a regionális kapcsolatrendszereket.
Hivatkozások
1. Biró, E. 2018. More than a Facebook share: Exploring virtual linguistic landscape. Acta Universitatis Sapientiae, Philologica 10/2: pp. 181–192. https://doi.org/10.2478/ausp-2018-0022
2. Biró, E. 2022. Kisvállalkozások online nyelvi tájképe: kétnyelvűség, többnyelvűség a piacon [The online linguistic landscape of small enterprises: bilingualism and multilingualism in the market]. In: Karmacsi, Z. – Márku, A. – Máté, R. eds. A határ mint konvergáló és divergáló tényező a nyelvben. Törökbálint: Termini Egyesület, 52–67. o. (In Hungarian)
3. Csernicskó, I. 2016. A változás megragadása a nyelvi tájképben: Kárpátalja példája [Capturing change in the linguistic landscape: The example of Transcarpathia]. Magyar Nyelv 112/1: 50–62. o. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2016.1.50 (In Hungarian)
4. Csernicskó, I. 2019. Fények és árnyak: Kárpátalja nyelvi tájképéből [Lights and shadows: From the linguistic landscape of Transcarpathia]. Ungvár: Autdor-Shark. (In Hungarian)
5. Csernicskó, I. ed. 2010. Nyelvek, emberek, helyzetek: A magyar, ukrán és orosz nyelv használata a kárpátaljai magyar közösségben [Languages, people, situations: The use of Hungarian, Ukrainian and Russian in the Transcarpathian Hungarian community]. Ungvár: PoliPrint Kft. (In Hungarian)
6. Csernicskó, I. – Hires-László, K. – Karmacsi, Z. – Márku, A. – Máté, R. – Tóth-Orosz, E. 2021. A magyarok és a magyar nyelv Kárpátalján [Hungarians and the Hungarian language in Transcarpathia]. Törökbálint: Termini Egyesület. (In Hungarian)
7. Hires-László, K. – Máté, R. – Tóth-Orosz, E. 2023. Multilingual COVID-19 linguistic landscape in Berehove. Philological Review 21/1: pp. 5–17. https://doi.org/10.31499/2415-8828.1.2023.281351
8. Ivković, D. – Lotherington, H. 2009. Multilingualism in cyberspace: Conceptualizing the virtual linguistic landscape. International Journal of Multilingualism 6/1: pp. 17–36. https://doi.org/10.1080/14790710802582436
9. Kallen, J. L. – Ní Dhonnacha, E. – Wade, K. 2020. Online linguistic landscapes: Discourse, globalization, and enregisterment. In: Malinowski, D. – Tufi, S. eds. Reterritorializing linguistic landscapes: Questioning boundaries and opening spaces. Bloomsbury Academic, pp. 96–116. https://doi.org/10.5040/9781350077997.0013
10. Karmacsi, Z. 2018. Kárpátalja turisztikai vonzerőinek nyelvi tájképe [The linguistic landscape of Transcarpathia’s tourist attractions]. Metszetek 7/1: 91–118. o. https://doi.org/10.18392/metsz/2018/1/4 (In Hungarian).
11. Kelly-Holmes, H. 2019. Multilingualism and technology: A review of developments in digital communication from monolingualism to idiolingualism. Annual Review of Applied Linguistics 39: pp. 24–39. https://doi.org/10.1017/S0267190519000102
12. Landry, R. – Bourhis, R. Y. 1997. Linguistic Landscape and Ethnolinguistic Vitality: An Empirical Study. Journal of Language and Social Psychology 16/1: pp. 23–49. https://doi.org/10.1177/0261927X970161002
13. Molnár, J. – Molnár, D. I. 2005. Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében [The population and Hungarian community of Transcarpathia in light of census and population data]. Beregszász: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa. (In Hungarian)
14. Shohamy, E. – Gorter, D. eds. 2009. Linguistic landscape: Expanding the scenery. New York–London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203930960
15. Sorbán, A. 2018. Nyelv – gazdaság – tájkép: A gazdasági nyelvi tájkép kutatásának néhány lehetséges iránya erdélyi nézőpontból [Language – economy – landscape: Some possible directions for researching the economic linguistic landscape from a Transylvanian perspective]. In: Tódor, E.-M. – Tankó, E. – Dégi, Zs. eds. Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség II. Kolozsvár: Scientia Kiadó, 177–192. o. (In Hungarian)
16. Szilágyi, L. 2016. Nyelvi tájkép a magyar–román–ukrán hármas határ térségében. A lokális nyelvhasználat gazdasági és társadalmi dimenziói [Linguistic landscape in the Hungarian–Romanian–Ukrainian tri-border region: The economic and social dimensions of local language use]. Satu Mare – Studii şi Comunicări 32/2: 331–339. o. (In Hungarian)
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Ingrid Lőrinc , Adrienn Vig
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
A szerzők megtartják a szerzői jogokat, és a folyóiratnak adják az első közlés jogát. A közlemény a Creative Commons 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY 4.0) feltételei szerint kerül közzétételre, amely lehetővé teszi mások számára annak megosztását és terjesztését, feltéve, hogy megfelelően hivatkoznak a szerző(k)re és a tanulmány vagy recenzió első megjelenésére ebben a folyóiratban.
