A technikai kompetencián túl: az addisz-abebai angol mint idegen nyelv tanárok professzionalizmusának megélt tapasztalata
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-2-166-205Kulcsszavak:
tanári professzionalizmus, angol mint idegen nyelv tanárok, fenomenológiai kutatás, tanári identitás, hivatásbeli elkötelezettségAbsztrakt
A jelen fenomenológiai tanulmány az etiópiai középiskolákban dolgozó angol mint idegen nyelv tanárok professzionalizmusról alkotott elképzeléseit és megélt tapasztalatait vizsgálja. A kutatás a tanári professzionalizmus vizsgálatában mutatkozó hiányt kívánja pótolni a Globális Dél kontextusában. A tizenhat tanárral készített interjúk, a két fókuszcsoportos beszélgetés, valamint nyolc iskola folyamatos szakmai fejlődést dokumentáló portfólióinak (Continuous Professional Development – CPD) elemzése alapján a kutatás megállapítja, hogy a tanárok a professzionalizmust holisztikus hivatásként értelmezik. Ez négy, egymással összefüggő dimenzióból áll: a személyes tulajdonságokból és erényekből, a szaktárgyi kompetenciából, a pedagógiai tudásból és készségekből, valamint a szakmai fejlődés iránti elkötelezettségből. Az eredmények megkérdőjelezik a tanári professzionalizmus technikai-racionális megközelítéseit, mivel rámutatnak arra, hogy az etiópiai angol mint idegen nyelv tanárok szakmai identitásukat a szeretetre, az áldozatvállalásra, a gondoskodásra és az erkölcsi elkötelezettségre alapozzák. Ezek olyan dimenziók, amelyeket a hivatalos dokumentációs rendszerek gyakran módszeresen háttérbe szorítanak. A dokumentumelemzés éles különbséget tár fel két olyan iskola között, ahol megjelentek a kapcsolati alapú, a szakmai identitást megerősítő dokumentációs formák, és hat olyan iskola között, ahol a performatív, megfelelésorientált dokumentáció elnyomta a tanári hangot. A tanulmány azzal járul hozzá a Globális Dél szempontjait érvényesítő nyelvtanárképzési szakirodalomhoz, hogy előtérbe helyezi a tanárok megélt tapasztalatait. A kutatás gyakorlati következtetései közé tartozik a CPD-dokumentáció átalakítása annak érdekében, hogy az jobban tükrözze a tanárok valódi szakmai identitását; a szakmai szervezetek — például az Etiópiai Angol Nyelvi Szakemberek Egyesülete (Ethiopian English Language Professionals Association – EELPA) — megerősítése; valamint az oktatáspolitika újbóli összehangolása a tanárok által megfogalmazott szükségletekkel, részvételi megközelítések alkalmazásával.
Hivatkozások
1. Ahmed, S. – Khan, M. 2022. Professional identity formation among EFL teachers in Pakistan: A phenomenological study. Asian Journal of English Language Teaching 32/2: pp. 145–168.
2. Annells, M. 1996. Hermeneutic phenomenology: Philosophical perspectives and current use in nursing research. Journal of Advanced Nursing 23/4: pp. 705–713. https://doi.org/10.1111/j.1365-2648.1996.tb00041.x
3. Ball, S. J. 2003. The teacher’s soul and the terrors of performativity. Journal of Education Policy 18/2: pp. 215–228. https://doi.org/10.1080/0268093022000043065
4. Bandura, A. 1986. Social foundations of thought and action: A social cognitive theory. Prentice-Hall.
5. Beijaard, D. – Meijer, P. C. – Verloop, N. 2004. Reconsidering research on teachers’ professional identity. Teaching and Teacher Education 20/2: pp. 107–128. https://doi.org/10.1016/j.tate.2003.07.001
6. Bowen, G. A. 2009. Document analysis as a qualitative research method. Qualitative Research Journal 9/2: pp. 27–40. https://doi.org/10.3316/QRJ0902027
7. Bransford, J. – Darling-Hammond, L. – LePage, P. 2005. Introduction. In: Darling-Hammond, L. – Bransford, J. eds. Preparing teachers for a changing world. Jossey-Bass, pp. 1–39.
8. Bronfenbrenner, U. 1979. The ecology of human development: Experiments by nature and design. Harvard University Press. https://doi.org/10.4159/9780674028845
9. Buchanan, R. 2020. Teacher identity and agency in an era of accountability. Teachers and Teaching 21/6: pp. 700–719. https://doi.org/10.1080/13540602.2015.1044329
10. Byram, M. 1997. Teaching and assessing intercultural communicative competence. Multilingual Matters.
11. Celce-Murcia, M. ed. 2001. Teaching English as a second or foreign language (Third edition). Heinle & Heinle.
12. Craft, A. 2000. Continuing professional development: A practical guide for teachers and schools (Second edition). Routledge.
13. Darling-Hammond, L. – Bransford, J. eds. 2005. Preparing teachers for a changing world. Jossey-Bass.
14. Darling-Hammond, L. – Hyler, M. E. – Gardner, M. 2017. Effective teacher professional development. Learning Policy Institute. https://doi.org/10.54300/122.311
15. Day, C. 2021. Teachers’ worlds and work: Understanding complexity, building quality. Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315170091
16. Deci, E. L. – Ryan, R. M. 2000. The “what” and “why” of goal pursuits: Human needs and the self-determination of behavior. Psychological Inquiry 11/4: pp. 227–268. https://doi.org/10.1207/S15327965PLI1104_01
17. Elsheikh, A. – Coombe, C. – Effiong, O. eds. 2018. The role of language teacher associations in professional development. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-030-00967-0
18. Evetts, J. 2011. A new professionalism? Challenges and opportunities. Current Sociology 59/4: pp. 406–422. https://doi.org/10.1177/0011392111402585
19. FDRE 1994. Education and Training Policy. Addis Ababa: Federal Democratic Republic of Ethiopia.
20. Firew, M. 2008. A study of high school students’ English learning anxiety and English achievement (Unpublished master’s thesis). Addis Ababa University.
21. Fullan, M. – Hill, P. – Crevola, C. 2006. Breakthrough. Corwin Press.
22. Gadamer, H. G. 1989. Truth and method (Second revised edition). Crossroad.
23. Gerencheal, B. 2016. Gender differences in foreign language anxiety at an Ethiopian university. African Journal of Education and Practice 1/1: pp. 1–16.
24. Giorgi, A. 1997. The theory, practice, and evaluation of the phenomenological method. Journal of Phenomenological Psychology 28/2: pp. 235–260. https://doi.org/10.1163/156916297X00103
25. Hargreaves, A. 2000. Four ages of professionalism and professional learning. Teachers and Teaching 6/2: pp. 151–182. https://doi.org/10.1080/713698714
26. Heidegger, M. 1962. Being and time. Harper.
27. Hoş, R. – Topal, H. 2013. The current status of English as a foreign language (EFL) teachers’ professional development in Turkey. Anthropologist 16/3: pp. 567–578. https://doi.org/10.1080/09720073.2013.11891357
28. Hoyle, E. 2001. Teaching: Prestige, status and esteem. Educational Management & Administration 29/2: pp. 139–152. https://doi.org/10.1177/0263211X010292001
29. Johnson, R. B. – Christensen, L. B. 2014. Educational research: Quantitative, qualitative, and mixed approaches (Fifth edition). Sage.
30. Kahsay, T. 2016. Proposed language reform for Ethiopia. Three Qua Publishing.
31. Landis, J. R. – Koch, G. G. 1977. The measurement of observer agreement for categorical data. Biometrics 33/1: pp. 159–174. https://doi.org/10.2307/2529310
32. Lieberman, A. – Mace, D. H. P. 2010. Making practice public: Teacher learning in the 21st century. Journal of Teacher Education 61/1–2: pp. 77–88. https://doi.org/10.1177/0022487109347319
33. Lincoln, Y. S. – Guba, E. G. 1985. Naturalistic inquiry. Sage. https://doi.org/10.1016/0147-1767(85)90062-8
34. Kuchah, K. – Salama, A. 2022. Empowering teachers through mentoring within language teacher associations: Examples from Africa. In: Wyatt, M. – Dikilitaş, K. eds. International perspectives on mentoring in English language education. Palgrave Macmillan, pp. 211–228. https://doi.org/10.1007/978-3-030-99261-3_13
35. Kuchah, K. – Shamim, F. eds. 2018. International Perspectives on Teaching English in Difficult Circumstances: Contexts, Challenges and Possibilities. Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/978-1-137-53104-9
36. Kumaravadivelu, B. 2012. Language teacher education for a global society: A modular model for knowing, analyzing, recognizing, doing, and seeing. Routledge.
37. Levrints, M. 2022. Foreign Language Teachers’ Knowledge Base and the Influence of Teaching Experience. Australian Journal of Teacher Education 47/4: pp. 90–110. https://doi.org/10.14221/ajte.2022v47n4.6
38. Levrints, M. – Myshko, S. – Lizák, K. 2021. Attributes of effective foreign language teachers: Insights from Ukraine. Advanced Education 19/8: pp. 33–41. https://doi.org/10.20535/2410-8286.235940
39. Makhanya, T. – Mkhize, N. 2023. Performative demands and relational realities: Teacher professionalism in post-apartheid South Africa. South African Journal of Education 43/1: pp. 1–14.
40. Mann, S. 2005. The language teacher’s development. Language Teaching 38/3: pp. 103–118. https://doi.org/10.1017/S0261444805002867
41. Mejena, M. 2003. Professional development practices of English language teachers in Ethiopia. Ethiopian Journal of Education 23/2: pp. 101–124.
42. Milligan, L. O. 2022. Teacher professionalism in the Global South: A decolonial perspective. Compare: A Journal of Comparative and International Education 52/5: pp. 731–748.
43. Ministry of Education [MOE] 2007. National assessment results. Addis Ababa: MOE.
44. Ministry of Education [MOE] 2008. Teachers’ development program in Ethiopia (Blue print). Addis Ababa: MOE.
45. Ministry of Education [MOE]. 2009. Continuous professional development framework. Addis Ababa: MOE.
46. Moustakas, C. 1994. Phenomenological research methods. Sage. https://doi.org/10.4135/9781412995658
47. Negash, T. 2006. Education in Ethiopia: From crisis to the brink of collapse. Nordiska Afrikainstitutet.
48. Noddings, N. 1984. Caring: A feminine approach to ethics and moral education. University of California Press.
49. Noddings, N. 2003. Happiness and education. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511499920
50. Oliveira, L. – Santos, R. 2024. Dual consciousness among Brazilian EFL teachers: Navigating documentation and authenticity. Revista Brasileira de Linguística Aplicada 24/1: pp. 78–102.
51. Palmer, P. J. 2007. The courage to teach: Exploring the inner landscape of a teacher’s life (Tenth anniversary edition). Jossey-Bass.
52. Polkinghorne, D. E. 1983. Methodology for the human sciences: Systems of inquiry. New York: State University of New York Press.
53. Priestley, M. – Biesta, G. – Robinson, S. 2015. Teacher agency: An ecological approach. Bloomsbury. https://doi.org/10.4324/9781315678573-15
54. Richards, J. C. 2017. Teaching English through English: Proficiency, pedagogy and performance. RELC. https://doi.org/10.1177/0033688217690059
55. Richards, J. C. – Farrell, T. S. C. 2005. Professional development for language teachers. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511667237
56. Sachs, J. 2003. The activist teaching profession. Open University Press.
57. Schön, D. 1983. The reflective practitioner. Basic Books.
58. Shulman, L. S. 1986. Those who understand: Knowledge growth in teaching. Educational Researcher 15/2: pp. 4–14. https://doi.org/10.3102/0013189X015002004
59. Shulman, L. S. 1987. Knowledge and teaching: Foundations of the new reform. Harvard Educational Review 57/1: pp. 1–22. https://doi.org/10.17763/haer.57.1.j463w79r56455411
60. Sloan, A. – Bowe, B. 2021. Phenomenology and hermeneutic phenomenology in education: A critical review of methodological assumptions. International Journal of Research & Method in Education 44/3: pp. 289–302.
61. Smith, J. A. – Jarman, M. – Osborne, M. 1999. Doing interpretative phenomenological analysis. In: Murray, M. – Chamberlain, K. eds. Qualitative health psychology. Sage, pp. 218–240. https://doi.org/10.4135/9781446217870.n14
62. Sockett, H. 1993. The moral base for teacher professionalism. Teachers College Press.
63. Sockett, H. 2008. The moral and epistemic purposes of teacher education. In: Cochran-Smith, M. – Feiman-Nemser, S. – McIntyre, J. eds. Handbook of research on teacher education. Routledge, pp. 45–65. https://doi.org/10.4324/9780203938690-6
64. Stoll, L. – Bolam, R. – McMahon, A. – Wallace, M. – Thomas, S. 2006. Professional learning communities: A review of the literature. Journal of Educational Change 7/4: pp. 221–258. https://doi.org/10.1007/s10833-006-0001-8
65. Tichenor, M. S. – Tichenor, J. M. 2005. Understanding teachers’ perspectives on professionalism. The Professional Educator 27/1–2: pp. 89–100.
66. van Manen, M. 1990. Researching lived experience: Human science for an action-sensitive pedagogy. New York: State University of New York Press.
67. van Manen, M. 2014. Phenomenology of practice: Meaning-giving methods in phenomenological research and writing. Left Coast Press.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Yoseph F. Sahle, Abebe G. Woldearegawi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
A szerzők megtartják a szerzői jogokat, és a folyóiratnak adják az első közlés jogát. A közlemény a Creative Commons 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY 4.0) feltételei szerint kerül közzétételre, amely lehetővé teszi mások számára annak megosztását és terjesztését, feltéve, hogy megfelelően hivatkoznak a szerző(k)re és a tanulmány vagy recenzió első megjelenésére ebben a folyóiratban.
