Nyelvi erőforrások osztálytermi helyzetekben

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6726/2022-2-161-179

Kulcsszavak:

kétnyelvűség, államnyelv oktatása, iskolai párbeszéd, nyelvi erőforrás, nyelvhasználat

Absztrakt

A tanulmányban, egy összehasonlító megközelítés által, azt próbáljuk megvizsgálni, hogy milyen nyelvhasználati szokások térképezhetők fel a magyar tannyelvű iskolák másod­nyel­vű osztálytermi beszédhelyzeteiben. Ezúttal nem idegen nyelvi (vagy tágabb környezeti nyelv) osztálytermi beszédhelyzetekre összpontosítottunk, bár a szakirodalom számos erre vonatkozó kutatással szolgál. Ebben az írásban az államnyelv/ hivatalos nyelv és anyanyelv viszonyát tartottuk szem előtt, a nyelvi erőforrások működtetését követve. Adatainkat az alábbi két kérdés mentén rendszereztük, nevezetesen 1. hogy milyen viszonyulások mutat­hatók ki az L2 nyelvórákon az első nyelvre vonatkozóan, 2. abban az esetben hogyha meg­jelenik az első nyelv is, ez milyen szerepet játszik, milyen célokat szolgál, esetleg milyen üzenetet hordoz. Az elemzésben három ország oktatási rendszerében szerzett tapasz­ta­la­tainkat összegeztük, szlovéniai, szlovákiai és romániai magyar tannyelvű iskolákban össze­gyűjtött adatokra alapozva. Az osztálytermi megfigyelés és a strukturált beszélgetések ké­pezték munkánk alapját. A dolgozat négy részből áll: az elméleti alapvetést a kutatás ismer­tetése és az adatok értelmezése követi, majd a következtetések zárják. A bemutatott osztály­termi beszédhelyzetekből látható, hogy a különböző nyelvoktatási paradigmák, sajátos osz­tálytermi nyelvhasználatot és forgatókönyveket eredményeznek. Míg az szlovéniai esetek­ben az L1 és L2 komplementer és párhuzamos használatára láthattunk osztálytermi hely­zetképeket, a szlovákiai és romániai példák inkább az L2 gyakorlására, a kommunikáció célnyelven tartására irányuló törekvést példázzák. Azokban az esetekben amikor mégis az anyanyelvhasználat előfordult, elsősorban jelentéskompenzáló szerepet töltött be. A ta­nulmány rávilágít arra, hogy a differenciált tanterv (esetünkben a bevezetésre kerülő nem-anyanyelvi tanterv Romániában), mely lényegében az idegen nyelvi tanítási stratégiák ki­sebbségközpontú adaptált változatát jelenti, egyben a „társadalmi igazságosság” osztály­termi értékeinek is hordozója, hiszen a „másik” nyelvre is értékként tekint. Ugyanakkor az elemzett osztálytermi helyzetek rámutatnak a tudatos nyelvi magatartás nevelési kihí­vásaira is, nevezetesen a nyelvi kopás, valamint az egynyelvű inercia jelenségeire.

Szerző életrajzok

Erika-Mária TÓDOR, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

PhD, egyetemi tanár, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Románia

Ildikó VANČO, Nyitrai Konstantin Filozofus Egyetem

PhD, habilitált nyelvészdoktor, Nyitrai Konstantin Filozofus Egyetem, Szlovákia

Hivatkozások

Bannink, Anne – Dam van Jet, 2006. A dynamic discourse approach to classroom research. Lingvistics and Education 17, pp. 283–301.

https://doi.org/10.1016/j.linged.2007.01.001.

Bátyi Szilvia, 2020. Only time will tel… Only time will tell… Extralinguistic variables in L1 lexical attrition. In: Bátyi Szilvia – Lengyel Zsolt szerk. Kétnyelvűség: magyar és nem magyar kontextus / Bilingualism: Hungarian and non-Hungarian context, Pannon Egyetem, pp. 11–25.

Corder, Stephen P, 1983. Strategies of Communication. In: Faerch, C. – Kasper, G. eds. Strategies in Interlanguage Communication. London: Longman, pp. 15–19.

Cummins, James, 1981. Bilingualism and Minority Language Children. Ontario: Ontario Institute for Studies in Education.

Gorter, Durk; Cenoz, Jasone, 2017. Language education policy and multilingual assessment. Language and Education 31/3: pp. 231–248.

Heller, Monica, 2006. Linguistic minorities and modernity: A sociolinguistic ethnography (2nd ed.). London: Continuum.

Heltai János, 2016. Az egységes nyelvi repertoár pedagógiája [The pedagogy of the unified language repertoire]. Magyar Nyelvőr [Hungarian Language Guard] 140/4, 2016. október–december.

https://www.academia.edu/30785173/Az_egys%C3%A9ges_nyelvi_reperto%C3%A1r_pedag%C3%B3gi%C3%A1ja (2022.06.28.) (In Hungarian)

Herdina, Philip – Jessner, Ulrike, 2002. Dynamic model of multilingualization: Perspectives of Change in Psycholinguistics, Multilingual Matters, 121. Clevedon: Cromwell Press Limited.

Jakonen, Teppo – Szabó, T. Péter – Laihonen, Petteri, 2018. Translanguaging as Playful Subversion of a Monolingual Norm in the Classroom. In: G. Mazzaferro ed. Translanguaging as Everyday Practice. Springer. Multilingual Education, 28, pp. 31–48. https://doi.org/10.1007/978-3-319-94851-5_3

Kolláth Anna, 2009. Kétnyelv és oktatás. [Bilingualism and education] In: Kolláth szerk. A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada [Half a century of bilingual education in Muravidék]. Bielsko-Biala–Budapest–Kansas–Maribor–Praha, Zora 68, 36–59. o. (In Hungarian).

Kolláth Anna – Gróf Mária, 2014. A szlovéniai magyar nyelv, ELDIA esettanulmány. [The Hungarian language in Slovenia, ELDIA case study]. Studies in European Language Diversity 28.1, https://phaidra.univie.ac.at/open/o:356645 (2022.06.30., In Hungarian).

Kozmács István, 2019. Az államnyelv oktatása a szlovákiai magyar tannyelvű általános iskolákban. [Education of the state language in Hungarian-language primary schools in Slovakia]. Magyar Nyelvőr [Hungarian Language Guard] 143/2: 184–196. o. (In Hungarian).

Ladányi Mária – Hrenek Éva szerk., 2o19. Alkalmazott nyelvészeti kisszótár. [Small dictionary of applied linguistics]. Budapest: ELTE (In Hungarian).

Lanstyák István, 2006. Nyelvről nyelvre. Tanulmányok a szókölcsönzésről, kódváltásról és fordításról [From language to language. Studies on word borrowing, code switching and translation]. Pozsony: Kalligram (In Hungarian).

Péntek János – Benő Attila, 2020. A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) [The Hungarian language in Romania (Transylvania)]. Kontra Miklós szerk. Kolozsvár–Budapest: EME–Gondolat (In Hungarian).

Pisnjak, Mária szerk., 2013. Priročnik za učitelje dvojezičnih šol v Prekmurju/ Kézikönyv a muravidéki kétnyelvű iskolák pedagógusai számára [Handbook for the teachers of the bilingual schools in the Mura region]. Lendva: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (In Hungarian).

Shohamy, Elana, 2006. Language Policy. Hidden agendas and new approaches. London: Routledge.

Sobkowiak, Paweł 2022. Translanguaging practices in the EFL classroom – the Polish context. Linguistics and Education 69.

https://doi.org/10.1016/j.linged.2022.101020

Tódor Erika-Mária, 2018. Románnyelv-oktatás magyar tannyelvű iskolákban: tantervfejlesztéstől a gyakorlati kivitelezésig [Romanian language education in Hungarian-language schools: from curriculum development to practical implementation]. Modern Nyelvoktatás [Modern Language Education] 24/4: 3–17. o. (In Hungarian).

Tódor Erika-Mária, 2019. Nyelvi alapkészségek kialakítása a romániai magyar tan¬nyel¬vű iskolákban. [Development of basic language skills in Hungarian-language schools in Romania]. Magyar Nyelvőr [Hungarian Language Guard] 143/2: 173–183. o. (In Hungarian).

Tódor Erika-Mária, 2021. Language Use during Romanian Classes in Bilingual Settings. A Qualitative Approach. Acta Universitatis Sapientiae, Philologica 13/2: pp. 1−20.

Vančo Ildikó, 2017. A szlovák nyelv tanítása szlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolákban. Általános helyzetkép [The teaching of the Slovak language in schools in Slovakia where the teaching language is Hungarian. General situation]. Magyar Nyelvőr [Hungarian Language Guard] 141/3: 272–291. o. (In Hungarian).

Vančo Ildikó, 2019. A szlovák nyelvi készségek kialakítása a szlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák alsó tagozatán. [The development of Slovak language skills in the lower grades of schools with Hungarian as the medium of instruction in Slovakia] Magyar Nyelvőr 143/2: 138–150. o. (In Hungarian).

Downloads

Megjelent

2022-12-28