Az 1921-es csehszlovák népszámlálás névtani sajátosságai Bereg vármegyében
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-3-9-30Kulcsszavak:
csehszlovák népszámlálás, Bereg vármegye, magyarlakta települések, személynevek, névtörténetAbsztrakt
A 20. század nagy történelmi változásai közül a magyarság szempontjából kétségtelenül az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum, valamint az azt követő területi felosztás tekinthető a legfontosabb, hatásait tekintve máig aktuális eseménynek. Az új államok létrejötte nemcsak területek elcsatolásával, hanem a magyarság harmadának anyaországon kívülre kerülésével járt. Az idegen állampolgárrá váló határon túli magyarok kisebbségi helyzetbe kerülve nyelvi és politikai jogfosztottságban szenvedtek, ami nemcsak az anyanyelvhasználatban, hanem a névhasználatban is megnyilvánult.
A mai Kárpátalja, azon belül a történelmi Bereg vármegye nagy része Csehszlovákiához került. A fiatal csehszlovák államban 1921-ben tartották az első népszámlálást, aminek a célja egyrészt az állam lakosságának az összeírása volt, másrészt a magyarság számának különböző módszerekkel való csökkentésével annak igazolása, hogy az elcsatolás jogszerűen történt. A népszámlálásnak a Kárpátaljai Állami Levéltárban őrzött íveit 2017-ben digitalizálták, így azok ma hozzáférhetők és kutathatók az interneten. Az összeírás adatait számos történeti, szociológiai munka feldolgozta napjainkig, névtani jellegű vizsgálatára azonban még nem került sor. A tanulmány erre tesz részleges kísérletet.
A tanulmány célja az összeírás névtani sajátosságainak az ismertetése a Bereg vármegyei magyarlakta falvak ívei alapján. A vizsgálat bemutatja a magyar és ruszin családnevek cseh helyesírás és hangjelölés szerinti átírásának jellemzőit. Ezt követően foglalkozik a keresztnevek szlávosításának a kérdésével, a magyar keresztnevek szláv, cseh vagy ruszin megfelelővel való helyettesítésével. Végül a nő- és asszonynevek lejegyzéséről, a cseh -ová képző használatáról esik szó. A digitalizált iratanyag a kárpátaljai magyar és ruszin családnevek kutatásának fontos forrása, további, részletes kutatása hozzájárul a régió személy- és népességtörténetének a feltárásához.
Hivatkozások
1. Balla Andrea 2011. A rendszerváltások következménye a kárpátaljai magyar névhasználatban. In: Hires-László Kornélia – Karmacsi Zoltán – Márku Anita szerk. Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban. Budapest–Beregszász: Tinta Könyvkiadó – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete, 394–397. o.
2. Baukó János 2019. Társadalom és névhasználat. Magyar névtani kutatások Szlovákiában. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság – ELTE BTK.
3. Botlik József 2012. Anyakönyvi kutatások lehetőségei Kárpátalján. Turul 85: 23–28. o.
4. Csernicskó István szerk. 2003. A mi szavunk járása. Beregszász: Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola.
5. Csucska Pavlo 2005 = Чучка Павло 2005. Прізвища закарпатських українців: історико-етимологічний словник. Львів: Видавництво «Світ».
6. Debreceni Anikó – Balogh Lajos 1995. Magyar asszonynevek a Kárpátalján. Magyar Nyelv 91/4: 340–345. o.
7. Fedinec Csilla – Vehes Mikola szerk. 2010. Kárpátalja 1919–2009. Történelem, politika, kultúra. Budapest: Argumentum – MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete.
8. Kovács András 2008. Magyar személynévkutatás Kárpátalján. Névtani Értesítő 30: 203–210. o. https://doi.org/10.29178/NevtErt.2008.18
9. KSH 1910. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest: Magyar Statisztikai Hivatal.
10. Minya Károly – Sebestyén Zsolt – Tomori Tímea szerk. 2021. Emlékkönyv Mizser Lajos tiszteletére. Nyíregyháza: Nyíregyházi Egyetem.
11. Popély Gyula 1999. Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918–1945. Budapest: Írók Szakszervezete – Széphalom Könyvműhely – Regio.
12. Sebestyén Zsolt 2022a. A munkácsi uradalom 1613. évi urbáriuma. Nyíregyháza: Nyíregyházi Egyetem.
13. Sebestyén Zsolt 2022b. A munkácsi uradalom 1625. évi urbáriuma. Nyíregyháza: Nyíregyházi Egyetem.
14. Sebestyén Zsolt 2026. Bereg vármegye középmagyar kori személynevei I–II. Nyíregyháza: Nyíregyházi Egyetem.
15. Vörös Ferenc 1999. Anyakönyvi adalékok a csehszlovákiai és szlovákiai magyarság jogfosztottságához 1918-tól napjainkig. Névtani Értesítő 21: 204–212. o. https://doi.org/10.29178/NevtErt.1999.39
16. Vörös Ferenc 2003. Felvidéki magyar neveink sorsa a XX. században. Szőrös Kő (Nyelvész különszám) 8/1: 24–40. o.
17. Vörös Ferenc 2004a. Családnévkutatások Szlovákiában. Pozsony: Kalligram Kiadó.
18. Vörös Ferenc 2004b. Névpolitika a Felvidéken. In: Balázs Géza szerk. A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, 367–381. o.
19. Vörös Ferenc 2004c. Nyelvcsere – névcsere a Zobor-vidéken. In: P. Lakatos Ilona – T. Károlyi Margit szerk. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 259–268. o.
20. Vörös Ferenc 2005. Hely- és személynévi neologizmusok a Felvidéken Trianon után. Névtani Értesítő 27: 197–213. o. https://doi.org/10.29178/NevtErt.2005.26
21. Vörös Ferenc 2009. Névváltoztatás és névhelyreállítás a kisebbségi magyar névhasználat tükrében: terminológiai javaslat egy névtani jelenség megnevezésére. In: Farkas Tamás – Kozma István szerk. A családnév-változtatások történetei időben, térben, társadalomban. Budapest: Gondolat Kiadó, 57–74. o.
22. Vörös Ferenc 2012. Személynévhasználat és impériumváltások a 20. századi Kárpátalján. Magyar Nyelvőr 136/1: 78–88. o.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Sebestyén Zsolt
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
A szerzők megtartják a szerzői jogokat, és a folyóiratnak adják az első közlés jogát. A közlemény a Creative Commons 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY 4.0) feltételei szerint kerül közzétételre, amely lehetővé teszi mások számára annak megosztását és terjesztését, feltéve, hogy megfelelően hivatkoznak a szerző(k)re és a tanulmány vagy recenzió első megjelenésére ebben a folyóiratban.
