Az osztrák nyelvpolitika az anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogok tekintetében

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6726/2023-2-120-132

Kulcsszavak:

nyelvpolitika, nyelvpolitika az oktatásban, kisebbségek, kisebbségi jogok, kisebbségi jogok Ausztriában, osztrák nyelvpolitika

Absztrakt

A tanulmány Ausztria nyelvpolitikájára és jogszabályaira összpontosít, amelyek hatással vannak a német nyelvre mint államnyelvre, valamint a kisebbségi nyelvekre. Ausztria szövetségi alkotmánya tartalmazza a német és a kisebbségi nyelvek védelmét szolgáló legfontosabb rendelkezéseket. Az osztrák alkotmány első három cikkelye az államnyelv és a kisebbségi nyelvek védelmét szolgáló kulcsfontosságú jogszabályok. Az osztrák szövetségi alkotmány előírja az etnikai közösségek védelmét és megőrzését. A tanulmány a továbbiakban azokat az elsődleges szervezeteket és közigazgatási szerveket vizsgálja, amelyek a mai osztrák nyelvpolitika kialakulásáért felelősek. Ausztriában a kisebbségi nyelvek védelmének és támogatásának rendszere jellemzően jól kiépített. Ausztria aktív résztvevője a kisebbségek védelmét szolgáló európai programoknak. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának ratifikálása meghatározó lépés az Európai Unióba való integrációja felé. Ausztria 1992-ben aláírta és 2001-ben ratifikálta a Kartát. A szlovének, horvátok, magyarok, csehek, szlovákok és romák a hat Ausztriában elismert őshonos etnikai kisebbség. Ausztria 2023-ban adta ki ötödik értékelő jelentését. Ezt a jelentést a kutató kritikai diskurzuselemzéssel vizsgálta felül. Az összegyűjtött tények alapján Ausztria a kisebbségvédelem és -megőrzés tekintetében egy olyan ország, amely példamutató, mindazonáltal több területen is változtatásokra van szükség.

Információk a szerzőről

Gergely Hladonik, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

PhD-hallgató, Pannon Egyetem, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszék, tanársegéd

Hivatkozások

Csernicskó, István - Márku, Anita, 2020. Minority language rights in Ukraine from the point of view of application of the European Charter for Regional or Minority Languages. Alkalmazott Nyelvtudomány, XX. évfolyam, 2020/2. szám doi:http://dx.doi.org/10.18460/ANY.2020.2.002

De Varennes, Fernand - Kuzborska, Elżbieta, 2019. Minority Language Rights and Standards: Definitions and Applications at the Supranational Level. In: Hogan-Brun, O’Rourke, Bernadette (eds.) The Palgrave Handbook of Minority Languages and Communities. London: Palgrave Macmillan. 21–72.

Fiala-Butora, János, 2018. Implementation of the Framework Convention for the Protection of National Minorities and the European Language Charter: Unified Standard or Divergence? Hungarian Journal of Minority Studies Vol. II, 7–21.

Fiala-Butora, János, 2017. A Kisebbségvédelmi keretegyezmény és a Nyelvi Charta végrehajtása – egységes standard vagy szétfejlődés? Kisebbségi Szemle, 2 (3). 57–69.

Roter, Petra. - Busch, Brigitta, 2018. Language Rights in the Work of the Advisory Committee. In: Iryna Ulasiuk - Laurenţiu Hadîrcă - William Romans (eds.), Language Policy and Conflict Prevention. Leiden and Boston: Brill Nijhoff. 155–181.

Schoonheim, Tanneke - Van Hoorde, Johan, 2019. Language variation. A factor of increasing complexity and a challenge for language policy within Europe. Contributions to the EFNIL Conference 2018 in Amsterdam. Budapest: Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.

Skutnabb-Kangas, Tove - Phillipson, Robert, 2016. Introduction to Volume II. In Skutnabb-Kangas, Tove– Robert Phillipson (eds). Language Rights. Vol. 2. New York: Routledge

Downloads

Megjelent

2023-12-16