Hivatalos nyelvhasználat Beregszászban 1919-1920-ban
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6726/2024-1-9-26Kulcsszavak:
Kárpátalja, Podkarpatszka Rusz, többnyelvűség, hivatalos nyelvhasználatAbsztrakt
Kelet-Közép-Európa politikai térképe az első világháború után megváltozott. Ez az átalakulás a mindennapi élet számos területét is érintette. Különösen az összeomló birodalmakból az új köztársaságokba való átmenet évei kínálnak gazdag kutatási lehetőségeket. Ebben a tanulmányban ennek az átmenetnek egy aspektusát igyekeztünk feltárni a történelem és a szociolingvisztika határterületén. A Csehszlovák Köztársaság egyik periférikus kisvárosa esetén vizsgáltuk levéltári források segítségével a hivatalos nyelvhasználat jellemzőit az új államhatalom megszilárdulásának kezdetén. Tanulmányunk arra is választ keres, hogy mi befolyásolta a különböző nyelveket beszélő szereplőket a közigazgatás különböző szintjein, milyen alkukat kötöttek a mindennapi életben, amelyek meghatározhatták az átmenet más mozzanatait.
Hivatkozások
Benda István – Orosz László szerk. 1990: A Beregszászi Magyar Gimnázium története 1864 - 1989. Budapest: Magyarságkutató Intézet
Csernicskó István 2013: Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867-2010). Budapest: Gondolat Kiadó
Csernicskó István 2015: Nyelvek vetélkedése a nyelvi tájképben. Alkalmazott nyelvtudomány. 2015. XV.
SATR (Державний архів Закарпатської області), Fond 108. Берегівське міське нотарське управління, м. Берегове, 1919 – 1939
Fedinec Csilla 2001: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Dunaszerdahely: Fórum Intézet – Lilium Aurum
Fedinec Csilla 2002: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918 – 1944. Galánta – Dunaszerdahely: Fórum Intézet – Lilium Aurum
Fedinec Csilla 2003: Állami és nemzeti kötődések a kárpátaljai regionális politikában. In: Bárdi Nándor – Fedinec Csilla szerk: Etnopolitika. A közösségi, magán- és nemzetközi érdekek viszonyrendszere Közép-Európában. Budapest: Teleki László Alapítvány
Fedinec Csilla 2007: Magyar pártok Kárpátalján a két világháború között. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2007/1. 104.
Németh Péterné 1982: Adatok az 1918—1919- évi forradalmak beregi történetéhez. Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, 3–4. Nyíregyháza
Romsics Ignác 2004: Magyarország története a XX. században. Budapest: Osiris Kiadó
Simon Attila 2008: A Csehszlovákiához került felvidéki magyarok (1918–1921). Impériumváltás és nemzetállamok 1918–1921. In: Fedinec Csilla – Bárdi Nándor – Szarka László szerk. Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Budapest: Gondolat, MTA Kisebbségkutató Intézet
Tamás Mihály 1983: Két part közt fut a víz. Bratislava: Madách
URL 1 - Data from Hungarian censuses between 1784 and 1990. 1910. In: Census Digital Database - Library of the Central Statistical Office. http://library.hungaricana.hu/hu/collection/ksh_neda_nepszamlalasok_1910
URL 2 - Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet http://library.hungaricana.hu/- hu/view/OGYK_KN-1922_01/?pg=33&layout=s
URL 3 - Miroslav Michela: Csehszlovákia létrejötte és a szlovák kérdés 1918-1920. http://www.modern-tortenelem.hu/clanek/csehszlovakia-letrejotte-es-a-szlovak- kerdes-1918-1920/
Zubánics László 2011: Tájba írt történelem. Kultúrtörténeti időutazás Kárpátalja legmagyarabb városában és vonzáskörzetében. Uzhhorod – Budapest: Intermix Kiadó
