Nevedben a sorsod – globalizációs trend és helyi identitás tükröződése az Abaúji kistérség általános iskolásainak keresztneveiben

Absztrakt

A tanulmány célja kettős, egyfelől az Abaúji kistérség három kutatópontján, Baktakéken, Forrón és Krasznokvajdán vizsgálja az 5–8. évfolyamos tanulók keresztneveiben a globalizációs trend és a helyi identitás kifejeződését. Másfelől bemutatja a települések általános iskoláiban Nevedben a sorsod főcímmel megszervezett rendhagyó magyar nyelv tanórát, amelynek célja a helyi értékekre épített oktatástámogatás, a névtani ismeretterjesztés, s ezen belül a névnek mint etnikai-felekezeti identitást kifejező eszköznek a tudatosítása. A tanulmány első része a Nevedben a sorsod címválasztást indokolja, második része összefoglalja a tanóra keretét adó Creative Region projektek céljait, majd bemutatja a kiválasztott települések etnikai és felekezeti összetettségét. E településeken a népszámlálási adatok szerint 37–39%-os a kettős identitás, így vált célkitűzéssé az oktatáson keresztül a helyi identitás támogatása. A harmadik rész 121 diák keresztneveit elemzi, majd a negyedik rész bemutatja a rendhagyó tanórákat. Végül a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a tanulók keresztnevei főként a globalizációs trendet tükrözik, s a névhasználók a helyi identitás kifejezőeszközeként kevésbé tekintenek a tulajdonnevekre. A hazai és nemzetközi celebek erős hatással vannak a névválasztásra, különösen ebben a kistérségben, ahol a társadalmi kiemelkedés bizonytalanságával szemben a ritka, különleges nevek egyediséget nyújtanak. A tanórák rámutattak arra is, hogy a diákok a név eredetét általában az „ikonikus” névviselő származásával azonosítják, amely szintén a nemzetközi nevek választásának irányába tereli a névkincset, hiszen e névviselők magas presztízsértéket képviselnek a névválasztók számára. A média által közvetített idegen eredetű nevek közt megtalálhatók a közösség felekezeti preferenciájú nevei is (pl. Anasztázia, Heléna), de a modern névviselők, akik nincsenek tisztában ezzel, nem a felekezeti identitás kifejeződését látják benne.  A magyaros nevek használatában sem csupán a magyar identitástástudat kifejezése jelenik meg, mivel az ide tartozó nevek egy része öröklődő, más részük gyakori név vagy divatnév is egyben. A felekezeti identitás kiteljesedését hátráltatja, hogy a kistelepülések templomaiban nincs állandó szolgálat, a vizsgált iskolák tankerületi fenntartásúak, így egyre távolabb kerül a tanulóktól a liturgia által közvetített névkincs. A rendhagyó tanórák tapasztalata így az, hogy a felekezeti preferenciájú neveket a diákok nem tudták beazonosítani. A tanulók a különleges nevekre való nyitottságuk vagy a hagyományőrzés miatt szívesen újra használatba vennék a helyi identitást kifejező neveket, különösen, ha magas presztízsértékű helyi történelmi személyek voltak egykori névhordozóik.