Nyelvi tudatosság vizsgálata egyetemi hallgatók körében
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6726/2024-2-53-69Kulcsszavak:
nyelvhasználat, nyelvjárások, nyelvi attitűdök, nyelvi változatosság, nyelvváltozatokAbsztrakt
Az itt bemutatott tanulmányban a Nyíregyházi Egyetemen tanuló tanárszakos hallgatók nyelvi tudatosságát és nyelvjárási attitűdjeit vizsgáltuk. Különösen fontos, hogy a pedagógusi pályára készülő fiatalok pozitívan viszonyuljanak a magyar nyelv változataihoz, és tudásukat megfelelő szemléletmódban továbbítsák majd a tanítványaik felé. A különböző kutatások eredményei azonban azt mutatják, hogy sok esetben az iskolai anyanyelvi oktatás nem épít a többnormájú, nyelvváltozatokat elfogadó szemléletmódra, és ebből kifolyólag a sztenderd nyelvváltozathoz képest a nemsztenderd változatoknak negatívabb a megítélése. A kutatás célja kideríteni, hogy a vizsgálatban részt vevő egyetemi hallgatóknak milyen ismereteik vannak a nyelv területi alapú változatosságáról, a tudatos nyelvhasználatról, és hogyan ítélik meg a nyelvjárási beszédet. A vizsgálatot online kérdőíves felméréssel végeztük 70 adatközlő bevonásával. A kutatás kiindulópontjaként feltételeztük, hogy az adatközlők nyelvjárási attitűdjeit és nyelvi tudatosságát meghatározzák az iskolában szerzett tapasztalatok, tehát értékítéleteikben megfigyelhetők lesznek a nyelvjárási beszéddel szembeni negatív attitűdök. Feltételeztük továbbá, hogy a megkérdezettek kevésbé fogják elismerni a nyelvjárási jelenségek előfordulását a saját nyelvhasználatukban és a településükön élők beszédmódjában.
Az eredmények azt mutatták, hogy megkérdezett hallgatók nagyobb része nem vélekedett negatívan a nyelvjárási jelenségekről, így az első hipotézis nem igazolódott be. A második hipotézis viszont részben beigazolódott, mivel a válaszadók közül jóval kevesebben ismerték el a nyelvjárási jelenségek előfordulását a saját nyelvhasználatukban, mint a településükön élők beszédében. Összességében viszont elmondható, hogy a kutatásba bevont adatközlők többsége pozitívan viszonyul a nyelvi változatossághoz, és törekednek a tudatos nyelvhasználatra. Remélhetőleg az itt megkérdezett hallgatók majd a pedagógusi pályán is megfelelő szemléletmódban fogják tanítani a nyelvi változatosság tényét, pozitív irányba terelve ezzel a diákok nyelvjárásokkal és nyelvi változatokkal kapcsolatos értékítéleteit.
Hivatkozások
AkH.12 2015.=A magyar helyesírás szabályai. Tizenkettedik kiadás [The rules of Hungarian spelling. Twelfth edition]. Budapest: Akadémiai Kiadó. (In Hungarian)
Clyne, Michael. 1992. Introduction. In: Clyne, M. ed.. Pluricentric Languages. Different Norms in Different Countries. Berlin–New York: Mouton de Gruyter. pp. 1–9.
Csernicskó, István 2008. Nyelv és azonosságtudat összefüggései a kárpátaljai magyar közösségben [Relationships between language and sense of identity in the Transcarpathian Hungarian community]. In: Fedinec Csilla ed. Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság. 153–170. o. (In Hungarian)
Csincsik, Anikó 2011. Vajdasági magyar nyelvhasználat egyetemisták körében [Hungarian language use among university students in Vojvodina]. Iskolakultúra 2–3: 45–58. o. (In Hungarian)
Dudics Lakatos, Katalin 2019. Kárpátaljai magyar pedagógusok nyelvjárási attitűdjének alakulása két felmérés eredményei alapján (2008–2018) [Development of the dialect attitude of Transcarpathian Hungarian teachers based on the results of two surveys (2008–2018)]. Magyar Nyelvjárások 57: 123–134. o. (In Hungarian)
Dudics Lakatos, Katalin 2020. Kárpátaljai magyar pedagógusok és tanítványaik metanyelvi ismereteiről [On the meta-linguistic knowledge of Transcarpathian Hungarian teachers and their students]. Magyar Nyelvjárások 58: 165–173. o. https://doi.org/10.30790/mnyj/2020/08 (In Hungarian)
Fazakas, Noémi 2016. Erdélyi magyar egyetemisták nyelvi és nyelvhasználati attitűdjei [Language and language use attitudes of Transylvanian Hungarian university students]. In: Kozmács István – Vančo Ildikó eds. Sztenderd – nem sztenderd. Variációk egy nyelv változataira. Lakitelek: Antológia Kiadó. 55–64. o. (In Hungarian)
Fishbein, Martin – Ajzen, Icek 1975. Belief, attitude, intention and behaviour. An introduction to theory and research. Reading. MA: Addison-Wesley [available in Hungarian: pp. 222–244, 253–255, Az attitűd információs alapjai [The informational basis of attitude]. In: Hunyady György ed., 1984. Szociálpszichológia. Budapest: Gondolat. 175–210. o.].
Grin, François 2013. Language Policy, Ideology, and Attitudes. In: Robert Bayley – Richard Cameron – Ceil Lucas eds. The Oxford Handbook of Sociolinguistics. Oxford: University Press. pp. 629–650.
Jánk, István 2017. Nyelvi hátrány és diszkrimináció az iskolában: A nyelvi szocializáció jelentősége a tanuló értékelésében [Linguistic disadvantage and discrimination at school: The importance of language socialization in learner evaluation]. Szociológiai Szemle 27/3: 27–47. o. (In Hungarian)
Jánk, István 2018. A nyelvi alapú diszkrimináció vizsgálatának módszertani korlátai és lehetőségei [Methodological limitations and possibilities of the investigation of language-based discrimination]. Magyar Nyelvőr 142/2: 150–169. o. (In Hungarian)
Jánk, István 2019. Lingvicizmus a Kárpát-medence négy országának gyakorló és leendő magyartanárainál [Linguistics among practicing and prospective Hungarian teachers from the four countries of the Carpathian Basin]. Magyar Nyelvőr 143/1: 31–46. o. (In Hungarian)
Kiss, Jenő 2002. Társadalom és nyelvhasználat [Society and language use]. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. (In Hungarian)
Kiss, Jenő 2009. A nyelvjárások és a dialektológiaoktatás Kárpát-medencei magyar szakos hallgatók szemével [Dialects and dialectology education through the eyes of Hungarian students from the Carpathian Basin]. Magyar Nyelvőr 133: 1–14. o. (In Hungarian)
Kovács, Edina 2014. A tanár szakos hallgatók nyelvi attitűdjeinek társadalmi nemi sajátosságai [The social gender characteristics of the language attitudes of students from teacher training courses]. Anyanyelv-pedagógia 7/2. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=514 (Accessed: 12. 12. 2023). (In Hungarian)
Lakatos, Katalin 2010. Kárpátaljai magyar iskolások nyelvi tudata és attitűdje. Kézirat. Doktori értekezés [Language awareness and attitudes of Hungarian schoolchildren in Transcarpathia. Manuscript. Doctoral Dissertation]. Budapest, ELTE BTK. (In Hungarian)
Nagy, Zoltán 2015. Pályán lévő pedagógusok anyanyelvi attitűdjei [Mother tongue attitudes of practicing teachers]. In: Pusztai Gabriella – Morvai Laura eds. Pálya–modell. Igények és lehetőségek a pedagógus-továbbképzés változó rendszerében. Nagyvárad – Budapest: Partium − P.P.S. − Ú.M.K. 246–247. o. (In Hungarian)
NMTsz.=Kiss, Gábor ed. 2019. Nagy magyar tájszótár. 55 000 népies, tájnyelvi és archaikus szó magyarázata [A large Hungarian landscape dictionary. Explanation of 55,000 folk, regional and archaic words]. Budapest: Tinta Könyvkiadó. (In Hungarian)
Parapatics, Andrea 2016. Tények és tapasztalatok a dialektológiai ismeretek tanításáról [Facts and experiences about teaching dialectological knowledge]. In: Czetter Ibolya – Hajba Renáta – Tóth Péter eds. VI. Dialektológiai szimpozion. Szombathely – Nyitra: Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ – Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kar. 509–517. o. (In Hungarian)
Parapatics, Andrea 2021. Pannon Egyetemen tanuló hallgatók nyelvi-nyelvjárási tudata [Language and dialect awareness of students studying at the University of Pannonia]. In: Humán tudományok: pedagógusképzés és tananyagfejlesztés. Budapest: Akadémiai Kiadó. (In Hungarian)
Parapatics, Andrea 2022. Nyugat-magyarországi beszélők nyelvi-nyelvjárási attitűdjei. Részeredmények [Language and dialect attitudes of Western Hungarian speakers. Partial results]. Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica 1/1: 85–105. o. https://doi.org/10.58423/2786-6726/2022-1-85-105 (In Hungarian)
Presinszky Károly 2009. Nyelvi attitűdök vizsgálata a nyitrai magyar egyetemisták körében [Examination of language attitudes among Hungarian university students in Nitra]. In: Borbély Anna – Vančoné Kremmer Ildikó – Hattyár Helga eds. Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. Budapest – Dunaszerdahely – Nyitra: Tinta Könyvkiadó. 241–248. o. (In Hungarian)
Sándor, Anna 2009. A nyelvjárási attitűd vizsgálata a nyitrai magyar szakos egyetemisták körében [Examination of dialect attitudes among university students majoring in Hungarian in Nitra]. In: Borbély Anna – Vančoné Kremmer Ildikó – Hattyár Helga eds. Nyelvideológiák, attitűdök és sztereotípiák. Budapest – Dunaszerdahely – Nyitra: Tinta Könyvkiadó. 231–239. o. (In Hungarian)
Sándor Klára 1999. Szociolingvisztikai alapismeretek [Basic knowledge of sociolinguistics]. In: Galgóczi László ed. Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció. Szeged: JGYF Kiadó. 133–171. o.
Sándor, Klára 2016. Nyelv és társadalom [Language and society]. Budapest: Krónika Nova. (In Hungarian)
Stewart, William. 1968. A sociolinguistic typology for describing national multilingualism. In: Fishman, J. A. ed. Readings in the sociology of language. The Hague: Mouton de Gruyter. pp. 530–545.
T. Károlyi, Margit 2002. A nyelvi tudatosság és attitűd vizsgálata a beregszászi főiskola hallgatóinak különböző csoportjaiban [Examination of language awareness and attitude in different groups of college students in Berehove]. In: Hoffmann István – Juhász Dezső – Péntek János eds. Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Debrecen: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék. 329–338. o. (In Hungarian)
Trudgill, Peter 1974. The social differentiation of English in Norwich. Cambridge, Cambridge University Press.
Trudgill, Peter 1997. Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába [An introduction to the study of language and society]. Szeged, JGYTF. (In Hungarian)
Zimányi, Árpád 2015. A nyelvjárások és a nyelvjárásiasság megítélése egyetemisták és főiskolások körében [Perceptions of dialects and dialecticity among university and college students]. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series: Sectio Linguistica Hungarica 42: 233–244. o.
