A pedagógiai transzlingválás jó gyakorlatai. Megjelenésének, fejlődésének és tantermi alkalmazásának globális áttekintése
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6726/2024-2-139-152Kulcsszavak:
Kárpátalja, transzlingválás, transzlingváló pedagógiai orientáció, többnyelvűség, oktatásAbsztrakt
Jelen tanulmány a transzlingválás koncepciójával foglalkozik, mely a nyelvileg sokszínű környezetben az inkluzív oktatás előmozdításának hatékony eszköze. A transzlingválás, ellentétben a nyelvekről mint különálló, korlátozott rendszerekről alkotott hagyományos nézetekkel, elismeri a többnyelvű kommunikáció rugalmas, integrált jellegét. Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a beszélők a teljes nyelvi repertoárjukat felhasználják a jelentésalkotáshoz, a kontextustól és a szükségletektől függően.
A tanulmány célja, hogy a kárpátaljai tanárok számára átfogó képet nyújtson a transzlingválásról és annak pedagógiai alkalmazásairól. Feltárja a fogalom fejlődését, főbb jellemzőit és a kódváltástól való megkülönböztetését. A tanulmány a pedagógiai transzlingválás elméletét és gyakorlatát is tárgyalja, kiemelve annak előnyeit mind a tanárok, mind a diákok számára. Különböző országokból – többek között az Egyesült Államokból, Olaszországból és Dél-Koreából – származó példákat mutat be annak illusztrálására, hogy a pedagógiai transzlingválást hogyan alkalmazták különböző oktatási kontextusokban.
A transzlingválás egyik alapelve, hogy minden nyelv értékes és használható a tanulás támogatására. A tanárok ennek az elvnek az elfogadásával befogadóbb osztálytermi környezetet teremthetnek, amelyben minden diák úgy érzi, hogy értékelik és tisztelik. A transzlingválás segíthet a tanulóknak abban is, hogy mélyebben megértsék az őket körülvevő világot, mivel lehetővé teszi számukra, hogy összekapcsolják a különböző nyelveken és kultúrákban szerzett tapasztalataikat.
A diákok számára nyújtott előnyei mellett a transzlingválás a tanárok számára is hatékony eszköz lehet. A transzlingválási stratégiák alkalmazásával a tanárok vonzóbb és interaktívabb órákat hozhatnak létre, amelyek relevánsak a diákok mindennapi életében. Továbbá segíthet a tanároknak abban is, hogy fejlesszék saját nyelvi készségeiket és kulturálisan érzékenyebbé váljanak.
Bár a transzlingválás bevezetése az osztályteremben igényelhet némi kezdeti képzést és tervezést, az előnyök megérik az erőfeszítést. Ez a tanulmány értékes meglátásokkal és gyakorlati útmutatással segíti a tanárokat abban, hogy kihasználják a transzlingválás erejét a nyelvtanulás, valamint a tananyag megértésének és a diákok sikerességének fokozása érdekében.
Hivatkozások
Brubaker, Rogers 2006. Nationalist Politics and Everyday Ethnicity in a Transylvanian Town. Princeton: Princeton University Press.
Canagarajah, Suresh 2018. Translingual practice as spatial repertoires: expending the paradigm beyond structuralist orientation. Applied linguistics 39/1: pp. 31–54.
Cenoz, Jasone – Gorter, Durk 2015. Multilingual education: Between language learning and translanguaging. Cambridge: Cambridge University.
Cenoz, Jasone – Gorter, Durk 2021. Pedagogical translanguaging. Cambridge: Cambridge University Press.
Creese, Angela – Blackledge, Adrian 2010. Translanguaging in the bilingual classroom: A pedagogy for learning and teaching? Modern Language Journal 94: pp. 103–115.
Faltis, Christian 2020. Pedagogical codeswitching and translanguaging in bilingual schooling contexts: Critical practices for bilingual teacher education. In: MacSwan, Jeff – Faltis, Christian eds. Codeswitching in the classroom: Critical perspectives on teaching, learning, policy, and ideology. New York – London: Routledge. pp. 39–62.
García, Ofelia 2009. Education, multilingualism and translanguaging in the 21st century. In: Mohanty, A. – Panda, M. – Philipson, R. – Skutnabb-Kangas, T. eds. Multilingual education for social justice: Globalising the local. New Delhi: Orient Blackswan.
García, Ofelia – Kleyn, Tatyana 2016. Translanguaging theory in education. In: García, Ofelia – Kleyn, Tatyana eds. Translanguaging with multilingual students: Learning from classroom moments. New York – London: Routledge. pp. 9–33.
García, Ofelia – Lin, Angel 2017. Translanguaging in bilingual education. Bilingual and Multilingual Education: pp. 117–130.
García, Ofelia – Otheguy, Ricardo 2021. Conceptualizing Translanguaging Theory/Practice Juntos. In: Translanguaging and transformative teaching for emergent bilingual students. Lessons from the CUNY-NYSIEB Project. London –New York: Routledge. pp. 3–24.
García, Ofelia – Wei, Li 2014. Translanguaging: Language, Bilingualism, and Education. London: Palgrave Macmillan.
García, Ofelia – Woodley, Heather 2015. Bilingual Education. In: Bigelow, Martha –Ennser-Kananen, Johanna eds. The Routledge Handbook of Educational Linguistics. New York – London: Routledge. pp. 132–144.
Gort, Mileidis 2020. Young emergent bilinguals’ literate and languaging practices in story retelling. In: MacSwan, Jeff – Faltis, Christian eds. Codeswitching in the classroom: Critical perspectives on teaching, learning, policy, and ideology. New York – London: Routledge. pp. 162–183.
Henderson, Kathryn – Sayer, Peter 2020. Translanguaging in the classroom: implications for effective pedagogy for bilingual youth in Texas. In: MacSwan, Jeff – Faltis, Christian eds. Codeswitching in the classroom: Critical perspectives on teaching, learning, policy, and ideology. New York and London: Routledge. pp. 207–224.
Hires-László, Kornélia 2015. Linguistic landscapes and ethnicity in Beregszász. In: Márku, Anita – Hires-László, Kornélia eds. Language teaching, bilingualism, language landscape. Studies from the Linguistics Research Center of Antal Hodinka I. pp. 160–185.
Lewis, Gwyn – Jones, Bryn – Baker, Colin 2012. Translanguaging: origins and development from school to street and beyond. Educational Research and Evaluation 18/7: pp. 641–654.
Otheguy, Ricardo – García, Ofelia – Reid, Wallis 2015. Clarifying translanguaging and deconstructing named languages: A perspective from linguistics. Applied Linguistics Review 6/3: pp. 281–307.
Poza, Luis 2017. Translanguaging: Definitions, implications and further needs in burgeoning inquiry. Berkeley Review of Education 6/20: pp. 101–128.
Rabbidge, Michael 2020. Translanguaging in EFL contexts: A call for change. New York – London: Routledge.
Saville-Troike, Muriel 2012. Introducing second language acquisition. Cambridge: Cambridge University Press
Schwartz, Mila – Asli, Abeer 2014. Bilingual teachers’ language strategies: The case of an Arabic-Hebrew kindergarten in Israel. Teaching and Teacher Education 38: pp. 22–32.
Scibetta, Andrea – Carbonara, Valentina 2020. Translanguaging as a pedagogical resource in Italian primary schools: making visible the ordinariness of multilingualism. In: Lee, Jerry – Dovchin, Sender eds. Translinguistics: Negotiating Innovation and Ordinariness. New York – London: Routledge. pp. 115–129.
Simonsen, Hanne Gram – Karrebæk, Martha Sif 2019. Language Education Policies and Practices in Norway and Denmark: Fostering Linguistic Diversity? In: Kraus, Peter A. – Grin, Francois eds. The Politics of Multilingualism: Europeanisation, Globalisation and Linguistic Governance. Amsterdam: John Benjamins Publishing. pp. 89–114.
Tódor, Erika-Mária 2021. Language use during Romanian classes in bilingual settings. Acta Universitatis Sapientiae, Philologica 13/2: pp. 1–20.
