Politikai kommunikáció és politikai PR-kommunikáció: a differenciálás problémái
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6726/2025-1-65-76Kulcsszavak:
kommunikáció, PR, kontextus, média, internet, diskurzusAbsztrakt
A politikai kommunikáció a politikai szereplők, a média és a nyilvánosság közötti összetett interakciós folyamat, amelynek célja az információk, eszmék és értékek cseréje. Jelentős szerepet játszik a közvélemény formálásában, a választók mozgósításában, valamint a demokratikus folyamatok hatékony működésének biztosításában. Ugyanakkor a politikai kommunikáció fejlődésével párhuzamosan szükségessé vált a politikai kommunikáció és a politikai PR-kommunikáció megkülönböztetése, amelyek bár összefüggenek egymással, funkciójukban és céljukban lényeges különbségeket mutatnak.
Jelen tanulmány a politikai kommunikációt mint politikai üzenetek közvetítésének folyamatát vizsgálja különböző kommunikációs csatornákon keresztül, beleértve a tömegmédiát és a személyes kapcsolatokon alapuló kommunikációt, hangsúlyozva azok fontosságát a demokratikus társadalmakban. Külön figyelmet kap az internet szerepe új kommunikációs csatornaként, amely közvetlen kapcsolatot teremt a kormányzat és az állampolgárok között, elősegítve a politikai kezdeményezések aktív megvitatását és a közösségi hálózatokon keresztüli interakciót. Górcső alá kerül a politikai és PR-kommunikáció kapcsolata is: míg az előbbi főként az információközlésre összpontosít, az utóbbi a politikai szereplők imázsának formálását szolgálja. A tanulmány kitér a digitális korszak politikai PR-jának sajátosságaira is, különösen a közösségi média kontextusában, ahol a politikai üzenetek gyakran érzelmi és manipulatív elemekkel társulnak.
A szerzők hangsúlyozzák a politikai kommunikáció és a PR-kommunikáció közötti különbségtétel fontosságát, figyelembe véve azok funkcionális szerepét, célközönségét és befolyásolási módszereit. Kiemelt figyelmet kapnak az álhírek és dezinformációk által jelentett kihívások, amelyek megnehezítik a megbízható információk és a manipulációs stratégiák közötti különbségtételt. A politikai üzenetek szimbólumainak és megfelelő dekódolásának fontosságát is vizsgálja a tanulmány, mivel ezek elengedhetetlenek az információk hatékony befogadásához. Emellett bemutatásra kerülnek azok a kritériumok is, amelyek alapján a politikai kommunikáció és a politikai PR-kommunikáció elkülöníthető egymástól.
A tanulmány célja, hogy feltárja a politikai kommunikáció és a politikai PR-kommunikáció közös és eltérő jellemzőit, valamint kidolgozza ezek megkülönböztetésének kritériumait. A kutatás célkitűzései közé tartozik a két fogalom lényegének tisztázása, a közvéleményre, a politikai tevékenységre és a demokratikus folyamatokra gyakorolt hatásuk meghatározása, valamint a megkülönböztetésükhöz szükséges kritériumok felvázolása. A szerzők a jövőben a politikai kommunikáció és a politikai PR-kommunikáció vizsgálatát különböző társadalmi-kulturális kontextusokban is tervezik.
Hivatkozások
Kosar, Liudmyla 2018. Komunikatsiinyi instrumentarii dlia derzhavnykh sluzhbovtsiv [Communication Toolkit for Civil Servants]. Kyiv. (In Ukrainian)
Pronoza, Inna 2021. Rol politychnykh komunikatsii u suchasnomu informatsiinomu prostori [The role of political communications in the modern information space]. Naukovyi zhurnal «Politicus» 3: s. 75–80. https://doi.org/10.24195/2414-9616.2021-3.12 (In Ukrainian)
Shorina, Tetiana 2024. Komunikatsiia yak sotsialne konstruiuvannia ta yii vymiry (na osnovi doslidzhen E. A. Vizera) [Communication as a social construction and its dimensions (based on the research of E. A. Wieser)]. In: Materialy Vseukrainskoho kruhloho stolu «Spivvidnoshennia sotsialnoho-indyvidualnoho u suchasnykh komunikatyvnykh protsesakh». Kyiv: Natsionalnyi aviatsiinyi universytet, s. 115–117. (In Ukrainian)
Bakir, Vian 2018. Intelligence Elites and Public Accountability: Relationships of Influence with Civil Society. London: Routledge.
Craig, Robert 1999. Communication theory as a field. Communication Theory 9/2: pp. 119–161. https://doi.org/10.1111/j.1468-2885.1999.tb00355.x
Kiraç, Ziya Kivanç 2022. Ideologies and Democracy: A Symbolic Approach. In: Chitadze, Nika ed. Global Dimensions of Democracy and Human Rights: Problems and Perspectives. Hershey: IGI Global, pp. 95–106. https://doi.org/10.4018/978-1-6684-4543-3.ch003
Norris, Pippa 2001. Political Communication. In: Smelster, Neil J. – Baltes, Paul B. eds. International Encyclopedia of the Social & Behavioral Sciences. Amsterdam: Elsevier, pp. 11631–11640. https://doi.org/10.1016/B0-08-043076-7/04364-3
Pearce, Barnett 1989. Communication and the Human Condition. Carbondale: Southern Illinois University Press.