Ukrajnai menekültek nyelvi akadálymentesítésének lehetőségei
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-1-9-25Kulcsszavak:
nyelvi akadálymentesítés, többnyelvűség, ukrán menekültek, nyelvi tájkép, társadalmi integrációAbsztrakt
A tanulmány az orosz–ukrán háború következtében Magyarországra érkező ukrán menekültek nyelvi akadálymentesítésének lehetőségeit vizsgálja Nyíregyháza és Kisvárda példáján. A kutatás a nyelvi tájkép elemzését és a félig strukturált interjúkat ötvözi annak feltárására, hogy az ukrán nyelv milyen formában jelenik meg a hivatalos intézmények, a szolgáltatói szektor és a vállalkozások kommunikációs felületein. A vizsgálat célja annak feltárása, hogy a nyelvi hozzáférhetőség milyen szerepet játszik a menekültek mindennapi ügyintézésében és társadalmi beilleszkedésében. A kutatás során figyelem irányult arra is, hogy a magyar nyelvtudás hiányában milyen alternatív megoldásokat alkalmaznak az érintettek és az intézmények a kommunikációs akadályok leküzdése érdekében. Az eredmények alapján az ukrán nyelv vizuális reprezentációja rendkívül korlátozott, ugyanakkor a szóbeli kommunikációban jóval jelentősebb szerepet kap. Ennek hátterében részben a Kárpátaljáról érkezett munkavállalók jelenléte áll, akik számos intézményben segítik a tolmácsolást, különösen az egészségügyi ellátásban. A kutatás rávilágít arra, hogy a nyelvi tájkép nem tükrözi teljes mértékben a valós kommunikációs gyakorlatot, mivel a mindennapi interakciókban dinamikusabb és rugalmasabb többnyelvűség figyelhető meg. A vizsgált településeken több helyi kezdeményezés is támogatja a menekültek integrációját: magyar nyelvoktatási programok, ukrán anyanyelvi oktatás bizonyos iskolákban, kétnyelvű kulturális események és civil szervezeti támogatások. A vállalkozások körében ugyan kevésbé jellemző az ukrán nyelv vizuális használata, de a honlapok fordítása iránti igény megjelenik, és a kutatás gyakorlati eredményeként több weboldal ukrán változata is elkészült. A tanulmány hangsúlyozza a többnyelvű tájékoztatás fontosságát, különösen a menekültek által leggyakrabban használt szolgáltatások esetében, és javaslatokat fogalmaz meg az ukrán nyelv további bevonására a hivatalos és informális kommunikációs terekben.
Hivatkozások
1. Backhaus, Peter 2007. Linguistic Landscapes. A Comparative Study of Urban Multilingualism in Tokyo. Clevedon–Buffalo–Toronto: Multilingual Matters Ltd. https://doi.org/10.2307/jj.27195495
2. Bátyi, Szilvia 2014. Hévíz: nyelvi tájkép orosz ecsettel [Hévíz: A Linguistic Landscape Painted with a Russian Brush]. Alkalmazott Nyelvtudomány 14: 21–34. o. (In Hungarian)
3. Bernát, Anikó – Tomka, Zsófia 2024. Ukrajnai menekültek Magyarországon [Ukrainian Refugees in Hungary]. In: Tóth, István György – Gábos, András – Medgyesi, Márton eds. Társadalmi Riport 2024. Budapest: TÁRKI. 355–374. o. https://doi.org/10.61501/TRIP.2024.17 (In Hungarian)
4. Galgóczi-Deutsch, Márta 2012. The many faces of one town: mapping the linguistic landscape of downtown of Hódmezővásárhely from various perspectives. Review on Agriculture and Rural Development 1: pp. 232–237. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/rard/article/view/13211
5. Gazdag, Vilmos 2024. A Magyarországon tartózkodó belső ukrajnai menekültek nyelvhasználati szokásai és nyelvi attitűdjei [Language Use Patterns and Language Attitudes of Internally Displaced Ukrainians Residing in Hungary]. Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica 3/2: 30–52. o. https://doi.org/10.58423/2786-6726/2024-2-30-52 (In Hungarian)
6. Gendelman, Irina – Aiello, Giorgia 2010. Faces of Places: Façades as Global Communication in Post-Eastern Bloc Urban Renewal. In: Jaworski, Adam – Thurlow, Crispin eds. Semiotic landscapes: Language, image, space. London: Continuum. pp. 256–273.
7. Hámori, Ágnes 2018. „Jó lett, Taven baktali!” Egy orális kultúra vizualitása: a cigány nyelv meg-JEL-enései a Youtube szemiotikai terében [“Jó lett, Taven baktali!” The Visuality of an Oral Culture: Representations of the Romani Language in the Semiotic Space of YouTube]. In: Tódor, Erika-Mária – Tankó, Enikő – Dégi, Zsuzsanna eds. Nyelvi tájkép és nyelvi sokszínűség II. Nyelvhasználati terek és nyelvi sokszínűség. Kolozsvár: Scientia Kiadó. 13–31. o. (In Hungarian)
8. Hires-László, Kornélia – Horzsa, Gergely – Letenyei, László 2020. A többnyelvűség jót tesz az üzletnek. Egy nyelvi tájkép kutatás eredményei a kelet-szlovák–magyar határrégióban [Multilingualism is Good for Business. Results of a Linguistic Landscape Study in the Eastern Slovak–Hungarian Border Region]. JelKép 4: 23–37. o. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2020.4.23 (In Hungarian)
9. Ivkovic, Dejan – Lotherington, Heather 2009. Multilingualism in Cyberspace: Conceptualising the Virtual Linguistic Landscape. International Journal of Multilingualism 6: 17–36. o. https://doi.org/10.1080/14790710802582436
10. Kozmács, István 2018. Egynyelvű környezet – többnyelvű terek [Monolingual Environment – Multilingual Spaces]. In: Tódor, Erika-Mária – Tankó, Enikő – Dégi, Zsuzsanna eds. Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség. Sepsiszentgyörgy: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. 221–227. o. (In Hungarian)
11. Landry, Rodrigue – Bourhis, Richard Y. 1997. Linguistic landscape and ethnolinguistic vitality: An empirical study. Journal of Language and Social Psychology 16: pp. 23–49. https://doi.org/10.1177/0261927X970161002
12. Malinowski, David 2009. Authorship in the linguistic landscape: A multimodalperformative view. In: Shohamy, Elena – Gorter, Durk eds. Linguistic Landscape: Expanding the Scenery. New York: Routledge. pp. 107–125.
13. Mitchell, Thomas D. 2010. ‘A Latino community takes hold’: Reproducing semiotic landscapes in media discourse. In: Jaworski, Adam – Thurlow, Crispin eds. Semiotic Landscapes: Language, Image, Space. London: Continuum. pp. 168–186.
14. Scollon, Ron – Scollon, Suzie W. 2003. Discourse in Place: Language in the Material World. New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203422724
15. Shohamy, Elana – Gorter, Durk 2009. Linguistic landscape: Expanding the scenery. New York–London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203930960
16. Stefuca, Viktória 2020. Az ukránság kultúrája a Magyarországon felállított emlékhelyek tükrében [Ukrainian Culture Reflected in Memorial Sites Erected in Hungary]. In: Borbély, Anna ed. Nemzetiségi nyelvi tájkép Magyarországon. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 227–239. o. (In Hungarian)
17. Tóth, Bettina 2023. Az ukrajnai menekültek helyzete Magyarországon. Gyorselemzések 2023/1. [The Situation of Ukrainian Refugees in Hungary. Quick Reports 2023/1]. Migrációkutató Intézet. https://migraciokutato.hu/wp-content/uploads/2023/01/20230104_MKI_GYORSELEMZES_2023_01_toth_bettina_az_ukrajnai_menekultek_helyzete_magyarorszagon.pdf (In Hungarian)
18. Tóth, Etelka 2018. A honlap mint nyelvi tájkép [The Website as a Linguistic Landscape]. In: Tódor, Erika-Mária – Tankó, Enikő – Dégi, Zsuzsanna eds. Nyelvi tájkép és nyelvi sokszínűség II. Nyelvhasználati terek és nyelvi sokszínűség. Kolozsvár: Scientia Kiadó. 53–64. o. (In Hungarian)
19. Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége 2022. Ukrán közösség Magyarországon [Ukrainian Community in Hungary]. https://hungary.mfa.gov.ua/hu/partnership/275-ukrajinci-v-ugorshhini (In Hungarian)
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Anita Kiss

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
A szerzők megtartják a szerzői jogokat, és a folyóiratnak adják az első közlés jogát. A közlemény a Creative Commons 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY 4.0) feltételei szerint kerül közzétételre, amely lehetővé teszi mások számára annak megosztását és terjesztését, feltéve, hogy megfelelően hivatkoznak a szerző(k)re és a tanulmány vagy recenzió első megjelenésére ebben a folyóiratban.















