A zenei képzés és a másodiknyelv-tanulás közötti transzfer a végrehajtó funkciók tükrében: szakirodalmi áttekintés a gátló kontroll fókuszával
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-2-131-147Kulcsszavak:
zenei képzés, másodiknyelv-tanulás, gátló kontroll, végrehajtó funkciók, neurokémiai mechanizmusok, nyelvi kontroll, zenei–nyelvi transzferAbsztrakt
A meglévő szakirodalom arra utal, hogy a zenei képzés elősegítheti a második nyelv (L2) elsajátítását és az intézményes keretek között zajló másodiknyelv-tanulást. A zenei képzésben részesült személyek gyakran jobb teljesítményt nyújtanak társaiknál olyan feladatokban, amelyek gátló kontrollt (inhibitory control) igényelnek. Ezt a megfigyelt kognitív előnyt gyakran egy közös, doménáltalános erőforrással magyarázzák. A zenei képzés és a gátló kontroll kapcsolatára vonatkozó szakirodalomra támaszkodva (D’Souza et al., 2018; Cores-Bilbao et al., 2019) azt feltételeztük, hogy a zene és az intézményes nyelvtanulás közötti kognitív átfedés a hangszeres zenei képzés során fejlődő gátló kontrollból eredhet, és ez katalizátorként hathat az L2-tanulásra. A tanulmány fő célja annak tisztázása, hogy az intézményes hangszeres zenei képzés során megerősödő gátló kontroll tekinthető-e felelősnek a másodiknyelv-tanulásban megfigyelhető előnyökért.
A gátló kontroll idegrendszeri mechanizmusai alapvető szerepet játszanak a nem célnyelvi lexikai elemek folyamatos deaktivációjában a kétnyelvűek mentális lexikonjában (Abutalebi–Green, 2007; Zendel–Alain, 2009; Schön–Tillmann, 2015; Patel–Morgan, 2016). A gátló kontroll ugyanakkor a hangszeres zenei előadáshoz szükséges motoros gátlás irányítását is támogatja. A két folyamat azonban fontos szempontokból eltér egymástól. Egy tágabb kutatás részeként a tanulmány azt vizsgálja, hogy a gátló kontroll neurokémiai alapjai miért nem feltétlenül teremtenek közvetlen hidat a zene és az L2-tanulás között. Különös figyelmet kap az a kérdés, hogy a gyakorlati hangszeres zenei képzés során fejlődő gátló kontroll miért nem működhet szükségszerűen a másodiknyelv-tanulási siker egyik fő erősítő tényezőjeként. Bár a nyelvi produkciót és a zenei előadást részben eltérő neurokognitív mechanizmusok irányítják — előbbit elsősorban az asszociatív gátló kontroll, utóbbit pedig a magas szintű motoros kontroll —, a tanulmány amellett érvel, hogy a zene ennek ellenére erőteljes kognitív támaszként szolgálhat a nyelvi fejlődésben.
Hivatkozások
1. Abutalebi, J. – Annoni, J.-M. – Zimine, I. – Pegna, A. J. – Seghier, M. L. – Lee-Jahnke, H. – Lazeyras, F. – Cappa, S. F. – Khateb, A. 2008. Language control and lexical competition in bilinguals: an event-related fMRI study. Cerebral Cortex 18/7: pp. 1496–1505. https://doi.org/10.1093/cercor/bhm182
2. Abutalebi, J. – Green, D. 2007. Bilingual language production: The neurocognition of language representation and control. Journal of Neurolinguistics 20/3: pp. 242–275. https://doi.org/10.1016/j.jneuroling.2006.10.003
3. Bialystok, E. – Craik, F. – Klein, R. – Viswanathan, M. 2004. Bilingualism, aging, and cognitive control: evidence from the Simon task. Psychology and Aging 19/2: pp. 290–303. https://doi.org/10.1037/0882-7974.19.2.290
4. Bidelman, G. M. – Gandour, J. T. – Krishnan, A. 2011. Cross-domain effects of music and language experience on the representation of pitch in the human auditory brainstem. Journal of Cognitive Neuroscience 23/2: pp. 425–434. https://doi.org/10.1162/jocn.2009.21362
5. Chobert, J. – Besson, M. 2013. Musical expertise and second language learning. Brain Sciences 3/2: pp. 923–940. https://doi.org/10.3390/brainsci3020923
6. Choudhury, A. – Sahu, T. – Ramanujam, P. L. – Banerjee, A. K. – Chakraborty, I. – Kumar, A. R. – Arora, N. 2018. Neurochemicals, behaviours and psychiatric perspectives of neurological diseases. Neuropsychiatry 8/1: pp. 395–424. https://doi.org/10.4172/Neuropsychiatry.1000361
7. Cores-Bilbao, E. – Fernández-Corbacho, A. – Machancoses, F. – Fonseca-Mora, M. C. 2019. A music-mediated language learning experience: students’ awareness of their socio-emotional skills. Frontiers in Psychology 10: pp. 2238. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.02238
8. Costa, A. 2005. Lexical access in bilingual production. In: Kroll, J. F. – De Groot, A. M. B. eds. Handbook of bilingualism: Psycholinguistic approaches. Oxford: Oxford University, pp. 308–325. https://doi.org/10.1093/oso/9780195151770.003.0018
9. D’Souza, A. – Moradzadeh, L. – Wiseheart, M. 2018. Musical training, bilingualism, and executive function: working memory and inhibitory control. Cognitive Research: Principles and Implications 3/1: pp. 1–18. https://doi.org/10.1186/s41235-018-0095-6
10. Dabóczy, M. 2019. Possible correlation between musical and language gift. In: Bátyi, Sz. ed. Language – teaching, learning, representation, processing. Studies in Psycholinguistics 6. Veszprém: University of Pannonia, pp. 59–69.
11. Dijkstra, T. – van Heuven, W. J. B. 1998. The BIA model and bilingual word recognition. In: Grainger, J. – Jacobs, A. M. – Jacobs, A. eds. Localist connectionist approaches to human cognition. New York: Lawrence Erlbaum Associates, pp. 189–225.
12. Fonyó, A. 2011. Az orvosi élettan tankönyve [A Textbook of Medical Physiology]. Medicina Könyvkiadó Zrt. (In Hungarian)
13. Galuske, R. A. W. – Munk, M. H. J. – Singer, W. 2019. Relation between gamma oscillations and neuronal plasticity in the visual cortex. Proceedings of the National Academy of Sciences 116/46: pp. 23317–23325. https://doi.org/10.1073/pnas.1901277116
14. Gangrade, A. 2012. The effect of music on the production of neurotransmitters, hormones, cytokines, and peptides: a review. Music and Medicine 4/1: pp. 40–43.
15. Green, D. W. 1998. Mental control of the bilingual lexico-semantic system. Bilingualism: Language and Cognition 1: pp. 67–81. https://doi.org/10.1017/S1366728998000133
16. Green, D. W. – Abutalebi, J. 2013. Language control in bilinguals: The adaptive control hypothesis. Journal of Cognitive Psychology 25/5: pp. 515–530. https://doi.org/10.1080/20445911.2013.796377
17. Hennessy, S. L. – Sachs, M. E. – Ilari, B. – Habibi, A. 2019. Effects of music training on inhibitory control and associated neural networks in school-aged children: a longitudinal study. Frontiers in Neuroscience 13: pp. 1080. https://doi.org/10.3389/fnins.2019.01080
18. Howard, S. J. – Johnson, J. – Pascual-Leone, J. 2014. Clarifying inhibitory control: Diversity and development of attentional inhibition. Cognitive Development 31: pp. 1–21. https://doi.org/10.1016/j.cogdev.2014.03.001
19. Jonas, P. – Buzsaki, Gy. 2007. Neural inhibition. Scholarpedia 2/9: pp. 3286. https://doi.org/10.4249/scholarpedia.3286
20. Kuo, Y.-L. – Kutch, J. J. – Fisher, B. E. 2019. Relationship between Interhemispheric Inhibition and Dexterous Hand performance in Musicians and Non-musician, Scientific Reports 9: pp. 11574. https://doi.org/10.1038/s41598-019-47959-y
21. Lehrer, J. 2011. The neuroscience of music. Wired. https://www.wired.com/2011/01/the-neuroscience-of-music/ (Accessed: 11.04.2026).
22. Mäntsälä, P. – Niemi, J. 2009. Enzymes: the biological catalysts of life. In: Päiviö Hänninen, O. O. – Atalay, M. eds. Physiology and maintenance. Volume II. Oxford.
23. Medina, D. – Barraza, P. 2019. Efficiency of attentional networks in musicians and non-musicians. Heliyon 5/3: pp. 1–17. https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2019.e01315
24. Moreno, S. – Farzan, F. 2015. Music training and inhibitory control: a multidimensional model. Annals of the New York Academy of Sciences 1337/1: pp. 147–152. https://doi.org/10.1111/nyas.12674
25. Moreno, S. – Wodniecka, Z. – Tays, W. – Alain, C. – Bialystok, E. 2014. Inhibitory control in bilinguals and musicians: event related potential (ERP) evidence for experience-specific effects. PLoS ONE 9/4: pp. e94169. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0094169
26. Niendam, T. A. – Laird, A. R. – Ray, K. L. – Dean, Y. M. – Glahn, D. C. – Carter, C. S. 2012. Meta-analytic evidence for a superordinate cognitive control network subserving diverse executive functions. Cognitive, Affective, & Behavioral Neuroscience 12/2: pp. 241–268. https://doi.org/10.3758/s13415-011-0083-5
27. Pantev, C. – Okamoto, H. – Teismann, H. 2012. Music-induced cortical plasticity and lateral inhibition in the human auditory cortex as foundations for tonal tinnitus treatment. Frontiers in Systems Neuroscience 6: pp. 50. https://doi.org/10.3389/fnsys.2012.00050
28. Patel, A. D. – Morgan, E. 2016. Exploring Cognitive Relations Between Prediction in Language and Music. Cognitive Science 41: pp. 303–320. https://doi.org/10.1111/cogs.12411
29. Schön, D. – Tillmann, B. 2015. Short- and long-term rhythmic interventions: perspectives for language rehabilitation. Annals of the New York Academy of Sciences 1337/1: pp. 32–39. https://doi.org/10.1111/nyas.12635
30. Tiego, J. – Testa, R. – Bellgrove, M. A. – Pantelis, C. – Whittle, S. 2018. A Hierarchical Model of Inhibitory Control. Frontiers in Psychology 9: pp. 1339. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2018.01339
31. Vasung, L. – Abaci Turk, E. – Ferradal, S. L. – Sutin, J. – Stout, J. N. – Ahtam, B. – Lin, P. Y. – Grant, P. E. 2019. Exploring early human brain development with structural and physiological neuroimaging. Neuroimage 187: pp. 226–254. https://doi.org/10.1016/j.neuroimage.2018.07.041
32. Világi, I. – Tarnawa I. 2013. Neurokémia [Neurochemistry]. Budapest–Pécs: Dialóg Campus Kiadó. (In Hungarian)
33. Zboray, G. 2007. Összehasonlító anatómiai praktikum II. [Practical Course in Comparative Anatomy II]. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. (In Hungarian)
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Márta Dabóczy, Dávid Molnár
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
A szerzők megtartják a szerzői jogokat, és a folyóiratnak adják az első közlés jogát. A közlemény a Creative Commons 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY 4.0) feltételei szerint kerül közzétételre, amely lehetővé teszi mások számára annak megosztását és terjesztését, feltéve, hogy megfelelően hivatkoznak a szerző(k)re és a tanulmány vagy recenzió első megjelenésére ebben a folyóiratban.
