Idegen szavak elavulása határon innen és túl

Absztrakt

Tanulmányomban a magyar nyelvbe került idegen szavak közül azokkal kívánok fog­lal­kozni, amelyek Magyarországon elavultnak számítanak, a magyar nyelvterületnek más ré­szein viszont élő használatban vannak. Ennek rendszerint az a magyarázata, hogy a régiók beszélői átvették őket a kontaktusnyelvből, vagyis szerb, horvát, szlovén, német, szlovák, ukrán vagy román mintára élnek velük. Az elavulás lehet teljes, kiterjedhet a szó egészére, ekkor minden jelentésében elavult, előfordul azonban, hogy a szónak csak bizonyos érte­lemben való használata régies, avult, ez részleges elavulásnak számít. Az anyaországban elavult idegen szó vagy megfelelője több régióban is megjelenhet a használatban, néha pedig csak valamelyik régióban bukkan fel. Például az ’ügyvéd, jogtanácsos’ jelentésű, Ma­gyarországon elavult advokát szó ugyanebben az alakban, ’ügyvéd’ jelentéssel megtalálható az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági, a kárpátaljai, a horvátországi és a muravidéki magyar regionális nyelvben. A ’vegyeskereskedés’ jelentésében elavult bazár főnévnek csak a Fel­vidéken fordul elő a megfelelője, bazár és autóbazár alakban, szlovák mintára használt­autó-kereskedést jelölnek vele. Látszólag véletlen egybeesés, hogy ugyanaz a szó az egyik nyelvben elavul, nem igénylik a beszélők, a másik nyelvnek pedig szüksége van rá és hasz­nálja, nem engedi, hogy elavuljon. Ennek feltehetően racionális magyarázata van. Szem előtt kell tartani, hogy az idegen szavak átvétele nem olyan jelenség, amely a különböző nyelvekben egyformán megy végbe, úgyhogy a kontaktusnyelvekből átvett idegen szó útja nem feltétlenül azonos a Magyarországon elavult idegen szó etimológiájával. A megfelelő értékeléshez az átvétel idejét, helyét és módját is figyelembe kell venni. Eléggé sok idegen szó német közvetítéssel került a magyarországi magyarba, megfelelőik viszont a szerbiai magyarokhoz inkább francia és szerb közvetítéssel jutottak. Néhány elavult is van köztük. Például a ’hitel’ jelentésű elavult kredit német eredetű a magyarországi magyarban. A vaj­daságiak szóhasználatában a francia–szerb eredetű kredit értelme egyrészt ’hitel, kölcsön’, másrészt ’(mobiltelefonon) lebeszélhető pénzösszeg; keret’. Első jelentése Erdélyben, Hor­vátországban, a Muravidéken és az Őrvidéken is megvan, a második Vajdaságon kívül Erdélyben és a Felvidéken is. A jelenség azzal is összefüggésben lehet, hogy a Magyar­országon kívüli régiókban élő beszélők ritkábban használják az elavult idegen szó magyar megfelelőjét, vagy egyáltalán nem ismerik, ezért más nyelv hatására az idegen szóval élnek, ebben az esetben a hitel főnév helyett inkább a kredit főnevet használják.