Szláv kölcsönszavak ismerete a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem filológushallgatói körében
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-3-54-84Kulcsszavak:
Kárpátalja, lexikai kölcsönzés, magyar kisebbség, nyelvi kontaktus, orosz–ukrán háború, regionális nyelvváltozat, szláv kölcsönszóAbsztrakt
A tanulmány az ukrán és orosz eredetű lexikai elemek ismeretét, előhívhatóságát és önbevalláson alapuló használatát vizsgálja a magyar nyelvű filológusképzésben részt vevő kárpátaljai egyetemisták körében. A kutatás alapját egy 2025 decembere és 2026 februárja között végzett online kérdőíves felmérés képezi, amelyben a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Filológia Tanszékének 160 első- és másodéves hallgatója vett részt. A kérdőív képleíró, helyettesítési, feleletválasztós, fogalommeghatározási és párosítási feladatokat, valamint két szabad felsorolási feladatot tartalmazott. A vizsgálat arra irányult, hogy a hallgatók milyen mértékben ismerik fel és képesek önállóan előhívni a vizsgált szláv eredetű lexikai elemeket, illetve mennyiben hozzáférhetők számukra azok közmagyar megfelelői. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált ukrán és orosz eredetű elemek széles körben ismertek a résztvevők körében, és közülük számos forma elicitatív helyzetben önállóan is előhívható. A hallgatók a legtöbb vizsgált elem jelentését helyesen azonosították, és rendszerint közmagyar megfelelővel vagy körülírással is helyettesíteni tudták. Ez arra utal, hogy a regionális szláv eredetű formák mellett közmagyar megfelelőik is széles körben hozzáférhetők. Nagyobb bizonytalanság főként az újabb, kultúra- és országspecifikus katonai-adminisztratív fogalmak esetében jelentkezett. A párosítási feladatokban a vizsgált orosz eredetű elemek felismerési aránya magasabb volt, mint a kiválasztott ukrán eredetű elemeké. Ez a különbség kizárólag a feladatban szereplő lexikai egységekre vonatkozik, és összefügghet azok eltérő átvételi idejével, helyi elterjedtségével és fogalomköri sajátosságaival. Az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó szláv kölcsönzések eredetmegoszlása ugyanakkor az ukrán nyelv megerősödő átadó szerepére utal az újabb háborús és katonai-adminisztratív lexikában. A válaszadók az egyik feladatban 34 háborús vonatkozású, egy másikban pedig 154, a mindennapi élet különböző területeihez kapcsolódó szláv eredetű lexikai elemet soroltak fel. A hibrid, képzett és összetett alakok jelenléte a kontaktuselemek morfológiai és szerkezeti beilleszkedésének jeleként értelmezhető. A regionális és közmagyar megnevezések párhuzamos hozzáférhetősége a résztvevők összetett lexikai repertoárjára utal. A vizsgálat összességében azt mutatja, hogy a szláv eredetű lexikai elemek jelenléte nem egyszerűen a közmagyar megfelelő hiányával magyarázható, hanem a kárpátaljai többnyelvű kontaktushelyzet és a regionális nyelvhasználat sajátosságaként értelmezhető.
Hivatkozások
1. Bárány Erzsébet – Beregszászi Anikó – Dudics Katalin – Gazdag Vilmos 2022. A kárpátaljai magyar nyelvhasználat regionális jegyeiről és az ezekhez fűződő beszélői attitűdökről. Linguistic Bulletin 33: 47–59. o. https://doi.org/10.31651/2226-4388-2022-33-47-59
2. Beregszászi Anikó – Dudics Lakatos Katalin 2023. Huszonkettő. A kárpátaljai magyar anyanyelvi nevelés 22 évének története. Törökbálint: Termini Egyesület.
3. Borbély Edit 2006. Orosz–ukrán elemek a kárpátaljai magyar diákifjúság nyelvhasználatában. Acta Hungarica 15: 14–17. o.
4. Csernicskó István 1995. A kárpátaljai magyarság és a kétnyelvűség (1945–1993). In: Kassai Ilona szerk. Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, 129–145. o.
5. Csernicskó István 1998. A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Budapest: Osiris Kiadó – MTA Kisebbségkutató Műhely.
6. Csernicskó, István – Fenyvesi, Anna 2012. Sociolinguistic and contact-induced variation in Hungarian language use in Subcarpathia, Ukraine. AHEA: E-journal of the American Hungarian Educators Association 5: pp. 1–30. https://doi.org/10.5195/ahea.2012.91
7. Csernicskó István – Váradi Krisztián 2026. Az orosz–ukrán háború hatása a kárpátaljai magyarok szókincsére a Termini magyar–magyar szótár anyaga alapján. Magyar Nyelv 122/1: 52–68. o. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.1.52
8. Dénes Marianna 2013. A szőlősgyulai és aklihegyi diák- és ifjúsági nyelv (Magiszteri dolgozat). Ungvár: Ungvári Nemzeti Egyetem.
9. Dudics Lakatos Katalin – Gazdag Vilmos 2023. A kárpátaljai felsőoktatási intézmények hallgatóinak nyelvhasználati sajátosságai és nyelvi attitűdjei két felmérés részeredményei alapján. Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica 2/2: 32–48. o. https://doi.org/10.58423/2786-6726/2023-2-32-48
10. Gazdag Vilmos 2011. Az ukrán tannyelvű iskolák magyar tanulóinak nyelvhasználata, különös tekintettel a keleti szláv kölcsönszavak fokozott használatára. In: Hires-László Kornélia – Karmacsi Zoltán – Márku Anita szerk. Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban. A 16. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest–Beregszász: Tinta Könyvkiadó – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete, 383–391. o.
11. Gazdag Vilmos 2012. A Beregszászi járás ukrán tannyelvű iskoláiban tanuló magyar diákok nyelvhasználati sajátosságai. Hungaro-Ruthenica 6: 77–91. o.
12. Gazdag Vilmos 2013. Az anyanyelv használati körének módosulásai Kárpátalján. In: Kötél Emőke – Szoták Szilvia szerk. Határhelyzetek IV. Hagyomány és jövőkép. Anyanyelv(ek), oktatáspolitikai stratégiák, karrierkövetés. Budapest: Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium, 94–120. o.
13. Gazdag Vilmos 2021. Szláv elemek a kárpátaljai Beregszászi járás magyar nyelvjárásaiban. Törökbálint: Termini Egyesület.
14. Györke Magdolna 1991. A kárpátaljai magyar szaknyelvek. In: Győri-Nagy Sándor – Kelemen Janka szerk. Kétnyelvűség a Kárpát-medencében I. Budapest: Széchenyi Társaság – Pszicholingva Nyelviskola, 70–71. o.
15. Haspelmath, Martin 2009. Lexical borrowing: concepts and issues. In: Haspelmath, Martin – Tadmor, Uri eds. Loanwords in the world’s languages: a comparative handbook. Berlin–New York: De Gruyter Mouton, pp. 35–54. https://doi.org/10.1515/9783110218442.35
16. Haugen, Einar 1950. The analysis of linguistic borrowing. Language 26/2: pp. 210–231. https://doi.org/10.2307/410058
17. Kiss Anita 2022. Kárpátaljai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók nyelvhasználathoz és nyelvi változatossághoz kapcsolódó attitűdjei. Nyíregyháza: IMI Print Kft.
18. Klein, Adam 2016. Using the “wife-beater” shirt to teach about hegemony and counterhegemony. Communication Teacher 30/2: pp. 100–105. https://doi.org/10.1080/17404622.2016.1139149
19. Lizanec Péter 1993. Ukrán, valamint orosz elemek a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban. In: Lizanec Péter – Horváth Katalin szerk. Az Ungvári Hungarológiai Intézet tudományos gyűjteménye. Ungvár–Budapest: Intermix Kiadó, 50–56. o.
20. Márku Anita 2004. Kölcsönszók használata a kárpátaljai magyar fiatalok körében. In: Beregszászi Anikó – Csernicskó István szerk. Tanulmányok a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról. Ungvár: PoliPrint, 44–52. o.
21. Márku Anita 2008a. Érvényes történetek. Nyelvválasztási és kódváltási kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar fiatalok körében. Ungvár–Beregszász: PoliPrint Kft. – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.
22. Márku Anita 2008b. Szókölcsönzés a kárpátaljai magyar főiskolások és egyetemisták körében. Alkalmazott Nyelvtudomány 8/1–2: 27–37. o.
23. Molnár D. István 2018. Perifériáról perifériára. Kárpátalja népessége 1869-től napjainkig. Budapest: MTA TK Kisebbségkutató Intézet – Kalligram.
24. Pulcini, Virginia 2023. Direct borrowings. In: Pulcini, Virginia ed. The influence of English on Italian: lexical and cultural features. Berlin–Boston: De Gruyter Mouton, pp. 51–100. https://doi.org/10.1515/9783110755114-003
25. Váradi Krisztián 2022. Kontaktushatások vizsgálata a kárpátaljai diákok nyelvhasználatában. Anyanyelv-pedagógia 15/4: 38–61. o. https://doi.org/10.21030/anyp.2022.4.3
26. Váradi Krisztián 2023. Kétnyelvűséghez fűződő attitűdök vizsgálata többnyelvű környezetben élő főiskolai filológus hallgatók körében. Argumentum 19: 88–123. o. https://doi.org/10.34103/ARGUMENTUM/2023/6
27. Váradi, Krisztián 2025. An example of multilingual language use: Ukrainian and Russian loanwords in the Transcarpathian variety of the Hungarian language in Ukraine. OLBI Journal 14: pp. 277–301. https://doi.org/10.18192/olbij.v14i1.6822
28. Váradi, Krisztián 2026. A typology of East Slavic (Ukrainian and Russian) lexical borrowings in the Transcarpathian Hungarian contact variety (PhD Dissertation). Veszprém: University of Pannonia. https://doi.org/10.18136/PE.2026.998
29. Váradi, Krisztián – Csernicskó, István 2025. Slavic loanwords in the speech of Transcarpathian Hungarians as a result of the first one thousand days of the Russo–Ukrainian war. Hungarian Cultural Studies 18: pp. 111–130. https://doi.org/10.5195/ahea.2025.588
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Váradi Krisztián
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
A szerzők megtartják a szerzői jogokat, és a folyóiratnak adják az első közlés jogát. A közlemény a Creative Commons 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY 4.0) feltételei szerint kerül közzétételre, amely lehetővé teszi mások számára annak megosztását és terjesztését, feltéve, hogy megfelelően hivatkoznak a szerző(k)re és a tanulmány vagy recenzió első megjelenésére ebben a folyóiratban.
