Слов’янські запозичення в мовній свідомості студентів-філологів Закарпатського угорського університету імені Ференца Ракоці ІІ

Автор(и)

  • Крістіян Вараді Закарпатський угорський університет імені Ференца Ракоці ІІ, кафедра філології https://orcid.org/0000-0001-7554-4158

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-3-54-84

Ключові слова:

Закарпаття, лексичні запозичення, угорська національна меншина, міжмовні контакти, російсько-українська війна, регіональний мовний різновид, слов’янські запозичення

Анотація

У статті охарактеризовано знання, лексичну доступність і вживання за самооцінкою респондентів лексичних одиниць українського та російського походження серед студентів Закарпаття, які навчаються на філологічних освітніх програмах з угорською мовою навчання. Дослідження ґрунтується на результатах онлайн-анкетування, проведеного з грудня 2025 року до лютого 2026 року серед 160 студентів першого та другого курсів кафедри філології Закарпатського угорського університету імені Ференца Ракоці ІІ. В анкеті вміщено завдання на опис зображень, заміну лексичних одиниць, вибір правильної відповіді, називання понять за дефініціями, встановлення відповідностей, а також два завдання на вільне перерахування лексичних одиниць. Мета дослідження – з’ясувати, якою мірою студенти розпізнають і самостійно відтворюють лексичні одиниці слов’янського походження та наскільки активно вживають літературні угорські відповідники. Результати показують, що досліджені лексичні одиниці українського та російського походження широко відомі респондентам, а значну частину цих слів самостійно відтворюють в умовах еліцитації. Зазначено, що студенти правильно вказали значення більшості одиниць і здебільшого могли замінити їх літературними угорськими відповідниками або описовими конструкціями. Це свідчить про паралельне вживання студентами регіональних форм слов’янського походження та їхніх угорських відповідників. Підкреслено, що найбільша невпевненість спостерігалася в розумінні значення нових військово-адміністративних понять, які з’явилися в Україні останніми роками. У завданнях на встановлення відповідності рівень розпізнавання одиниць російського походження був вищим, ніж одиниць українського походження. Ця відмінність стосується лексем, представлених у цьому завданні, і може пояснюватися часом їх запозичення, ступенем місцевого поширення та тематичною належністю. Водночас відзначено, що походження одиниць, названих у завданні про російсько-українську війну, вказує на посилення ролі української мови як мови-джерела новішої військової та військово-адміністративної лексики. В одному із завдань респонденти назвали 34 пов’язані з війною лексичні одиниці, а в іншому – 154 одиниці слов’янського походження з різних сфер повсякденного життя. Наявність гібридних, похідних і складних форм свідчить про морфологічну та структурну інтеграцію контактних елементів. Паралельна доступність регіональних і літературних угорських найменувань указує на складний лексичний репертуар учасників. Загалом результати свідчать, що наявність лексичних одиниць слов’янського походження не можна пояснити лише відсутністю угорських відповідників; її доцільно розглядати як одну з особливостей багатомовної контактної ситуації та регіонального мововживання на Закарпатті.

Біографія автора

Крістіян Вараді, Закарпатський угорський університет імені Ференца Ракоці ІІ, кафедра філології

доктор філософії, старший викладач

Посилання

1. Bárány Erzsébet – Beregszászi Anikó – Dudics Katalin – Gazdag Vilmos 2022. A kárpátaljai magyar nyelvhasználat regionális jegyeiről és az ezekhez fűződő beszélői attitűdökről. Linguistic Bulletin 33: 47–59. o. https://doi.org/10.31651/2226-4388-2022-33-47-59

2. Beregszászi Anikó – Dudics Lakatos Katalin 2023. Huszonkettő. A kárpátaljai magyar anyanyelvi nevelés 22 évének története. Törökbálint: Termini Egyesület.

3. Borbély Edit 2006. Orosz–ukrán elemek a kárpátaljai magyar diákifjúság nyelvhasználatában. Acta Hungarica 15: 14–17. o.

4. Csernicskó István 1995. A kárpátaljai magyarság és a kétnyelvűség (1945–1993). In: Kassai Ilona szerk. Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, 129–145. o.

5. Csernicskó István 1998. A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Budapest: Osiris Kiadó – MTA Kisebbségkutató Műhely.

6. Csernicskó, István – Fenyvesi, Anna 2012. Sociolinguistic and contact-induced variation in Hungarian language use in Subcarpathia, Ukraine. AHEA: E-journal of the American Hungarian Educators Association 5: pp. 1–30. https://doi.org/10.5195/ahea.2012.91

7. Csernicskó István – Váradi Krisztián 2026. Az orosz–ukrán háború hatása a kárpátaljai magyarok szókincsére a Termini magyar–magyar szótár anyaga alapján. Magyar Nyelv 122/1: 52–68. o. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2026.1.52

8. Dénes Marianna 2013. A szőlősgyulai és aklihegyi diák- és ifjúsági nyelv (Magiszteri dolgozat). Ungvár: Ungvári Nemzeti Egyetem.

9. Dudics Lakatos Katalin – Gazdag Vilmos 2023. A kárpátaljai felsőoktatási intézmények hallgatóinak nyelvhasználati sajátosságai és nyelvi attitűdjei két felmérés részeredményei alapján. Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica 2/2: 32–48. o. https://doi.org/10.58423/2786-6726/2023-2-32-48

10. Gazdag Vilmos 2011. Az ukrán tannyelvű iskolák magyar tanulóinak nyelvhasználata, különös tekintettel a keleti szláv kölcsönszavak fokozott használatára. In: Hires-László Kornélia – Karmacsi Zoltán – Márku Anita szerk. Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban. A 16. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest–Beregszász: Tinta Könyvkiadó – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete, 383–391. o.

11. Gazdag Vilmos 2012. A Beregszászi járás ukrán tannyelvű iskoláiban tanuló magyar diákok nyelvhasználati sajátosságai. Hungaro-Ruthenica 6: 77–91. o.

12. Gazdag Vilmos 2013. Az anyanyelv használati körének módosulásai Kárpátalján. In: Kötél Emőke – Szoták Szilvia szerk. Határhelyzetek IV. Hagyomány és jövőkép. Anyanyelv(ek), oktatáspolitikai stratégiák, karrierkövetés. Budapest: Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium, 94–120. o.

13. Gazdag Vilmos 2021. Szláv elemek a kárpátaljai Beregszászi járás magyar nyelvjárásaiban. Törökbálint: Termini Egyesület.

14. Györke Magdolna 1991. A kárpátaljai magyar szaknyelvek. In: Győri-Nagy Sándor – Kelemen Janka szerk. Kétnyelvűség a Kárpát-medencében I. Budapest: Széchenyi Társaság – Pszicholingva Nyelviskola, 70–71. o.

15. Haspelmath, Martin 2009. Lexical borrowing: concepts and issues. In: Haspelmath, Martin – Tadmor, Uri eds. Loanwords in the world’s languages: a comparative handbook. Berlin–New York: De Gruyter Mouton, pp. 35–54. https://doi.org/10.1515/9783110218442.35

16. Haugen, Einar 1950. The analysis of linguistic borrowing. Language 26/2: pp. 210–231. https://doi.org/10.2307/410058

17. Kiss Anita 2022. Kárpátaljai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók nyelvhasználathoz és nyelvi változatossághoz kapcsolódó attitűdjei. Nyíregyháza: IMI Print Kft.

18. Klein, Adam 2016. Using the “wife-beater” shirt to teach about hegemony and counterhegemony. Communication Teacher 30/2: pp. 100–105. https://doi.org/10.1080/17404622.2016.1139149

19. Lizanec Péter 1993. Ukrán, valamint orosz elemek a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban. In: Lizanec Péter – Horváth Katalin szerk. Az Ungvári Hungarológiai Intézet tudományos gyűjteménye. Ungvár–Budapest: Intermix Kiadó, 50–56. o.

20. Márku Anita 2004. Kölcsönszók használata a kárpátaljai magyar fiatalok körében. In: Beregszászi Anikó – Csernicskó István szerk. Tanulmányok a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról. Ungvár: PoliPrint, 44–52. o.

21. Márku Anita 2008a. Érvényes történetek. Nyelvválasztási és kódváltási kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar fiatalok körében. Ungvár–Beregszász: PoliPrint Kft. – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.

22. Márku Anita 2008b. Szókölcsönzés a kárpátaljai magyar főiskolások és egyetemisták körében. Alkalmazott Nyelvtudomány 8/1–2: 27–37. o.

23. Molnár D. István 2018. Perifériáról perifériára. Kárpátalja népessége 1869-től napjainkig. Budapest: MTA TK Kisebbségkutató Intézet – Kalligram.

24. Pulcini, Virginia 2023. Direct borrowings. In: Pulcini, Virginia ed. The influence of English on Italian: lexical and cultural features. Berlin–Boston: De Gruyter Mouton, pp. 51–100. https://doi.org/10.1515/9783110755114-003

25. Váradi Krisztián 2022. Kontaktushatások vizsgálata a kárpátaljai diákok nyelvhasználatában. Anyanyelv-pedagógia 15/4: 38–61. o. https://doi.org/10.21030/anyp.2022.4.3

26. Váradi Krisztián 2023. Kétnyelvűséghez fűződő attitűdök vizsgálata többnyelvű környezetben élő főiskolai filológus hallgatók körében. Argumentum 19: 88–123. o. https://doi.org/10.34103/ARGUMENTUM/2023/6

27. Váradi, Krisztián 2025. An example of multilingual language use: Ukrainian and Russian loanwords in the Transcarpathian variety of the Hungarian language in Ukraine. OLBI Journal 14: pp. 277–301. https://doi.org/10.18192/olbij.v14i1.6822

28. Váradi, Krisztián 2026. A typology of East Slavic (Ukrainian and Russian) lexical borrowings in the Transcarpathian Hungarian contact variety (PhD Dissertation). Veszprém: University of Pannonia. https://doi.org/10.18136/PE.2026.998

29. Váradi, Krisztián – Csernicskó, István 2025. Slavic loanwords in the speech of Transcarpathian Hungarians as a result of the first one thousand days of the Russo–Ukrainian war. Hungarian Cultural Studies 18: pp. 111–130. https://doi.org/10.5195/ahea.2025.588

Downloads

Опубліковано

2026-10-30

Як цитувати

Вараді, К. (2026). Слов’янські запозичення в мовній свідомості студентів-філологів Закарпатського угорського університету імені Ференца Ракоці ІІ. Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica, 5(3), 54–84. https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-3-54-84

Номер

Розділ

Дослідження