Delia Owens „Ahol a folyami rákok énekelnek” című regényének narratív stratégiája: kompozíció, fokalizáció és időbeli szerveződés

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-3-304-317

Kulcsszavak:

narratív stratégia, kompozíció, időbeli szerveződés, retrospekció, fokalizáció, narrátor, pszichologizmus, ökokritika, Delia Owens

Absztrakt

A tanulmány Delia Owens kortárs amerikai írónő „Ahol a folyami rákok énekelnek” című regényének narratív stratégiáját és annak sajátosságait vizsgálja. Gérard Genette narratológiai koncepciójának elméleti alapvetéseire támaszkodva a kutatás a regény narratív architektúrájának kulcsfontosságú összetevői, vagyis a kompozíciós szerkezet, az időbeli szerveződés és a fokalizáció közötti kölcsönhatást elemzi. A vizsgálat rámutat arra, hogy a regény összetett, polifonikus narratívaként épül fel, amely a lélektani regény, a detektívregény, a fejlődésregény és az ökokritikai próza műfaji jegyeit ötvözi. A mű kompozíciós szerkezete két idősík párhuzamos kibontakozására épül: egyrészt Kya Clark gyermekkorának, traumatikus élményeinek és felnőtté válásának retrospektív történetére, másrészt a Chase Andrews halálának kivizsgálásához kapcsolódó detektívtörténetre. A fikcionális idő ilyen szerveződése az anakrónia és egy sajátos „időbeli inga” hatását kelti, amely fenntartja az olvasói feszültséget, miközben fokozatosan tárja fel a főhős múltja és jelene közötti ok-okozati összefüggéseket. A tanulmány elemzi továbbá az expozíciós kronotoposz, a visszatérő várakozásmotívum, valamint a szimbolikus tárgyként megjelenő kék bőrönd szerepét a főhős traumatikus tapasztalatainak megjelenítésében. Kiemelt figyelmet fordít a regény perspektívaszerkezetére, valamint a belső és külső fokalizáció közötti váltások mechanizmusaira, beleértve az érzelmi-asszociatív és a kognitív-analitikus észlelési módokat is. A vizsgálat rámutat arra, hogy a szereplők belső világa elsősorban a „természet nyelvén” keresztül verbalizálódik. A tanulmány bemutatja a mocsár kronotoposzának többfunkciós jellegét is: a menedék és az önazonosság terétől a bűncselekmény helyszínén át a harmónia fogalmi szimbólumáig. A kutatás bizonyítja, hogy a regény narratív stratégiája a kompozíciós szerveződés, a fokalizáció és az időstruktúra kölcsönhatásában valósul meg. E tényezők együttesen biztosítják a detektívcselekmény fokozatos kibontakozását, alakítják az olvasói elvárásokat, és egyúttal feltárják a főhős pszichológiai fejlődését.

Információk a szerzőről

Szvitlána Zsurba, V. I. Vernadszkij Tavriai Nemzeti Egyetem, Szláv és Román–Germán Filológiai Tanszék

a filológiai tudományok kandidátusa, docens

Hivatkozások

1. Білик Ольга – Демчук Ю. 2023. Відтворення стилістичних засобів у романі Делії Овенс «Where the Crawdads Sing» в українському перекладі. Folium 1: с. 12–17. https://doi.org/10.32782/folium/2023.1.2

2. Копистянська Нонна 2005. Жанр, жанрова система у просторі літературознавства. Львів: ПАІС.

3. Кушнірова Тетяна 2018. Наративні стратегії у романних формах кінця ХХ – початку ХХІ століття: монографія. Полтава: Видавництво «Сімон».

4. Овенс Делія 2021. Там, де співають раки / пер. з англ. О. Жильникової. Харків: Віват.

5. Тичініна Альона – Нікоряк Наталія 2024. Екзистенціали самотності в романі Д. Овенс «Там, де співають раки». Наукові праці Міжрегіональної Академії управління персоналом. Філологія 12/2: с. 89–94. https://doi.org/10.32689/maup.philol.2024.2.14

6. Ananthi, M. – Vanitha, S. 2022. The amalgamation of human and natural world: A study of Delia Owens’ novel “Where the Crawdads Sing”. ShodhKosh: Journal of Visual and Performing Arts 3/2SE: pp. 55–61. https://doi.org/10.29121/shodhkosh.v3.i2SE.2022.257

7. Genette, Gérard 1972. Figures III. Paris: Seuil.

8. Genette, Gérard 1980. Narrative discourse: An essay in method. Translated by Jane E. Lewin. Ithaca: Cornell University Press.

9. Kraft, Corin 2021. An ecocritical reading of the marsh as a liminal space in Delia Owens’s “Where the Crawdads Sing”. The Southern Quarterly 58/3: pp. 131–150.

10. Kimura, Marianne 2021. An ecological allegory in Delia Owens’ “Where the Crawdads Sing”. Essays & Studies 67: pp. 1–11.

11. Lăpădat, Maria-Magdalena 2023. Between nature and law: Analysing plural narratives in “Where the Crawdads Sing” for multicultural EFL instruction. Limba și literatura – repere identitare în context European 33: pp. 232–240.

12. Rida, Fatima – Mir, Abdul Rehman – Naseem, Muhammad – Hussain, Altaf 2025. Ecocritical analysis of “Where the Crawdads Sing” by Delia Owens. Social Science Review Archives 3/2: pp. 761–770. https://doi.org/10.70670/sra.v3i2.664

13. Salisbury, Annika 2023. Voice, agency, and urgency: Three ecocritical readings of nature and the protagonist in “Where the Crawdads Sing” by Delia Owens. Karlstad University.

14. Tychinina, Alyona – Nikoriak, Natalia – Matiychak, Аliona 2026. The anthropological code of Delia Owens’ novel “Where the Crawdads Sing” and its film adaptation. Germanic Philology. Journal of Yuriy Fedkovych Chernivtsi National University 858–859: pp. 280–291. https://doi.org/10.31861/gph2026.858-859.280-291

Megjelent

2026-10-30

Hogyan kell idézni

Zsurba, S. (2026). Delia Owens „Ahol a folyami rákok énekelnek” című regényének narratív stratégiája: kompozíció, fokalizáció és időbeli szerveződés. Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica, 5(3), 304–317. https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-3-304-317