Delia Owens „Ahol a folyami rákok énekelnek” című regényének narratív stratégiája: kompozíció, fokalizáció és időbeli szerveződés
DOI:
https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-3-304-317Kulcsszavak:
narratív stratégia, kompozíció, időbeli szerveződés, retrospekció, fokalizáció, narrátor, pszichologizmus, ökokritika, Delia OwensAbsztrakt
A tanulmány Delia Owens kortárs amerikai írónő „Ahol a folyami rákok énekelnek” című regényének narratív stratégiáját és annak sajátosságait vizsgálja. Gérard Genette narratológiai koncepciójának elméleti alapvetéseire támaszkodva a kutatás a regény narratív architektúrájának kulcsfontosságú összetevői, vagyis a kompozíciós szerkezet, az időbeli szerveződés és a fokalizáció közötti kölcsönhatást elemzi. A vizsgálat rámutat arra, hogy a regény összetett, polifonikus narratívaként épül fel, amely a lélektani regény, a detektívregény, a fejlődésregény és az ökokritikai próza műfaji jegyeit ötvözi. A mű kompozíciós szerkezete két idősík párhuzamos kibontakozására épül: egyrészt Kya Clark gyermekkorának, traumatikus élményeinek és felnőtté válásának retrospektív történetére, másrészt a Chase Andrews halálának kivizsgálásához kapcsolódó detektívtörténetre. A fikcionális idő ilyen szerveződése az anakrónia és egy sajátos „időbeli inga” hatását kelti, amely fenntartja az olvasói feszültséget, miközben fokozatosan tárja fel a főhős múltja és jelene közötti ok-okozati összefüggéseket. A tanulmány elemzi továbbá az expozíciós kronotoposz, a visszatérő várakozásmotívum, valamint a szimbolikus tárgyként megjelenő kék bőrönd szerepét a főhős traumatikus tapasztalatainak megjelenítésében. Kiemelt figyelmet fordít a regény perspektívaszerkezetére, valamint a belső és külső fokalizáció közötti váltások mechanizmusaira, beleértve az érzelmi-asszociatív és a kognitív-analitikus észlelési módokat is. A vizsgálat rámutat arra, hogy a szereplők belső világa elsősorban a „természet nyelvén” keresztül verbalizálódik. A tanulmány bemutatja a mocsár kronotoposzának többfunkciós jellegét is: a menedék és az önazonosság terétől a bűncselekmény helyszínén át a harmónia fogalmi szimbólumáig. A kutatás bizonyítja, hogy a regény narratív stratégiája a kompozíciós szerveződés, a fokalizáció és az időstruktúra kölcsönhatásában valósul meg. E tényezők együttesen biztosítják a detektívcselekmény fokozatos kibontakozását, alakítják az olvasói elvárásokat, és egyúttal feltárják a főhős pszichológiai fejlődését.
Hivatkozások
1. Білик Ольга – Демчук Ю. 2023. Відтворення стилістичних засобів у романі Делії Овенс «Where the Crawdads Sing» в українському перекладі. Folium 1: с. 12–17. https://doi.org/10.32782/folium/2023.1.2
2. Копистянська Нонна 2005. Жанр, жанрова система у просторі літературознавства. Львів: ПАІС.
3. Кушнірова Тетяна 2018. Наративні стратегії у романних формах кінця ХХ – початку ХХІ століття: монографія. Полтава: Видавництво «Сімон».
4. Овенс Делія 2021. Там, де співають раки / пер. з англ. О. Жильникової. Харків: Віват.
5. Тичініна Альона – Нікоряк Наталія 2024. Екзистенціали самотності в романі Д. Овенс «Там, де співають раки». Наукові праці Міжрегіональної Академії управління персоналом. Філологія 12/2: с. 89–94. https://doi.org/10.32689/maup.philol.2024.2.14
6. Ananthi, M. – Vanitha, S. 2022. The amalgamation of human and natural world: A study of Delia Owens’ novel “Where the Crawdads Sing”. ShodhKosh: Journal of Visual and Performing Arts 3/2SE: pp. 55–61. https://doi.org/10.29121/shodhkosh.v3.i2SE.2022.257
7. Genette, Gérard 1972. Figures III. Paris: Seuil.
8. Genette, Gérard 1980. Narrative discourse: An essay in method. Translated by Jane E. Lewin. Ithaca: Cornell University Press.
9. Kraft, Corin 2021. An ecocritical reading of the marsh as a liminal space in Delia Owens’s “Where the Crawdads Sing”. The Southern Quarterly 58/3: pp. 131–150.
10. Kimura, Marianne 2021. An ecological allegory in Delia Owens’ “Where the Crawdads Sing”. Essays & Studies 67: pp. 1–11.
11. Lăpădat, Maria-Magdalena 2023. Between nature and law: Analysing plural narratives in “Where the Crawdads Sing” for multicultural EFL instruction. Limba și literatura – repere identitare în context European 33: pp. 232–240.
12. Rida, Fatima – Mir, Abdul Rehman – Naseem, Muhammad – Hussain, Altaf 2025. Ecocritical analysis of “Where the Crawdads Sing” by Delia Owens. Social Science Review Archives 3/2: pp. 761–770. https://doi.org/10.70670/sra.v3i2.664
13. Salisbury, Annika 2023. Voice, agency, and urgency: Three ecocritical readings of nature and the protagonist in “Where the Crawdads Sing” by Delia Owens. Karlstad University.
14. Tychinina, Alyona – Nikoriak, Natalia – Matiychak, Аliona 2026. The anthropological code of Delia Owens’ novel “Where the Crawdads Sing” and its film adaptation. Germanic Philology. Journal of Yuriy Fedkovych Chernivtsi National University 858–859: pp. 280–291. https://doi.org/10.31861/gph2026.858-859.280-291
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Zsurba Szvitlána

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
A szerzők megtartják a szerzői jogokat, és a folyóiratnak adják az első közlés jogát. A közlemény a Creative Commons 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY 4.0) feltételei szerint kerül közzétételre, amely lehetővé teszi mások számára annak megosztását és terjesztését, feltéve, hogy megfelelően hivatkoznak a szerző(k)re és a tanulmány vagy recenzió első megjelenésére ebben a folyóiratban.
















