Rudyard Kipling irodalmi örökségének újraértelmezése: a „Ha…” című vers és annak feminista paródiái

Absztrakt

A 19. századi Anglia – különösen Viktória királynő uralkodásának korai éveiben – a nyugati világ társadalmi és gazdasági fejlődésének csúcsán állt, szinte minden területen vezető szerepet töltött be. Ebben az időszakban született meg az egyik legnagyobb és egyben legvitatottabb író, Rudyard Kipling, aki számos kortárs író és kritikus célkeresztjébe került, mivel műveiben és nézeteiben „imperialista” és „rasszista” motívumokat véltek felfedezni. Másrészt azonban olyan kritikusok és életrajzírók is voltak – és ma is vannak –, akik bár elismerik, hogy ellentmondásos szerzőről van szó, mégis a brit irodalom egyik legnagyobb alakjaként tekintenek rá.

Ezért jelen tanulmány célja az, hogy feltárja a nagy költőre ráragasztott „imperialista” és „rasszista” címkék eredetét, illetve, hogy alátámassza vagy éppen megcáfolja ezeket a vádakat. Ezáltal az elemzés hozzájárul Kipling irodalmi örökségének és irodalomtörténeti hatásának átfogóbb megértéséhez.

Kipling munkásságának ellentmondásos – sőt néha egymásnak is ellentmondó – értelmezései számos tényezővel magyarázhatók, mind objektív, mind szubjektív szempontból. Elsősorban azonban azzal, hogy abban a történelmi és kulturális korszakban, amelyben élt és gondolkodásmódja formálódott, rendkívüli összetettség jellemezte a világot. E tekintetben Kipling valóban korának hiteles képviselője: hazájához hű ember, valamint olyan író, akinek művei az adott korszak teljes valóságát tükrözik annak minden eszméjével, hiedelmével és elvárásaival együtt.

Ami a költészetét illeti, az egy egészen más világ: érezhető rajta az író egyedi látásmódja, eredeti tehetsége és újságírói tapasztalata. Ugyanakkor, bár elismerik, hogy irodalmi alkotásai különféleképpen értelmezhetők, hangsúlyozni kell annak fontosságát is, hogy milyen történelmi és társadalmi közegben születtek az adott művek.

Kipling művei – sok más múltbeli szerzőhöz hasonlóan – szorosan kötődnek történelmi kontextusukhoz, és koruk szemléletét, normáit tükrözik, amelyek nem feltétlenül egyeznek a mai egyenlőséget szorgalmazó eszmékkel. Nyilvánvaló, hogy a szerző szándéka az volt, hogy korának valóságát ábrázolja, nem pedig meghatározott ideológiákat népszerűsítsen. Ennek ellenére, noha folyamatosan igyekeznek megbélyegezni őt a brit gyarmatosítási törekvések támogatójaként és népszerűsítőjeként, Kipling neve és művei továbbra is meghatározó helyet foglalnak el nemcsak az angol és a világirodalom történetében, hanem olvasók nemzedékeinek emlékezetében is.