Zsitomir lakosainak személyes tulajdonságaira utaló vezetéknevei az „1932–1933-as ukrajnai holodomor áldozatainak nemzeti emlékkönyve” alapján

Absztrakt

Az ukrán vezetékneveket mint az antroponimák legújabb osztályát többek között B. B. Bliznyuk, H. Je. Bucsko, L. O. Kravcsenko, Sz. Je. Pancjo, Ju. K. Redko, M. L. Hudas, P. P. Csucska és más kutatók vizsgálták. A jelen tanulmány a „1932–1933-as ukrajnai holodomor áldozatainak nemzeti emlékkönyvében” szereplő zsitomiri lakosok azon vezetékneveit csoportosítja, amelyek személyes tulajdonságokra utalva alakultak ki: külső és belső tulajdonságok alapján; foglalkozás vagy szakma szerint; társadalmi és vagyoni helyzet, társadalmi-politikai státusz alapján; nemzeti és földrajzi jellemzők szerint; valamint családi és rokonsági kapcsolatok alapján. Az elemzett antroponimák között túlnyomó többségben vannak azok a vezetéknevek, amelyek külső és belső jellemvonásokat, szakmai tevékenységet, valamint nemzeti vagy földrajzi származást tükröznek. A testi/fiziológiai állapothoz kapcsolódó személyes apellatívumok közül leggyakrabban azok fordulnak elő, amelyek a bőrt és a hajat jellemzik (Patla, Rudy, Sivak), fizikai fogyatékosságokra utalnak (Holovan, Zsmurcsuk, Kucsirub), illetve a magasságot, testalkatot vagy fizikai erőt jelzik (Hladun, Malenkij, Hudyakov). Azok között a vezetéknevek között, amelyek belső tulajdonságokat tükröző személynevekből származnak, a következő kategóriák figyelhetők meg: a) olyan nevek, amelyek az emberi természetre, jellemre, viselkedésre utalnak (Bolkun, Krut, Serdeha); b) amelyek a beszéd jellemzőire, hibáira utalnak (Krikun, Mimrik, Sokalo). Jelentős számban fordulnak elő olyan vezetéknevek, amelyek faipari, kézműves foglalkozásokhoz kötődnek (Kolodijcsuk, Plotnyikov, Sztoljar), fémmegmunkáláshoz, ötvösséghez, fegyvergyártáshoz (Zseleznyak, Zolotarenko, Szliszarcuk), gyapjú- és bőrmegmunkáláshoz, textiliparhoz, szabósághoz, cipőkészítéshez (Kozsar, Kravcsenko, Sapoval), élelmiszerkészítéshez, italgyártáshoz és kereskedelemhez (Bublij, Kukhta, Sikaruk), valamint művészi tevékenységhez és oktatáshoz (Dudnyik, Konovalcsuk, Tancura) kapcsolódnak. Az etnikai jellemzők a következő vezetéknevekben tükröződnek: Volosin, Grekov, Moldavan, Uhrinovics, Csesko stb. Földrajzi (topográfiai) jellemzők az alábbi antroponimákban jelennek meg: Vihovszkij, Zaluzsnij, Korostisivszkij, Novoszad, Piddubnij, és sok más. Kisebb csoportot alkotnak azok a vezetéknevek, amelyek társadalmi és vagyoni helyzetre vagy társadalmi-politikai státuszra utaló személynevekből származnak, például sajátos társadalmi-gazdasági helyzetre utaló nevek (Halajda, Holjacsenko, Mohnacs), a katonai élethez kapcsolódó nevek (Hajducsenko, Kosovij, Szotnyik), illetve vallási és egyházi élethez köthető nevek (Gyák, Palamarscsuk, Titarcsuk). A legkisebb csoportot azok a vezetéknevek alkotják, amelyek családi és rokoni kapcsolatok alapján képződtek, mint például: Vdovenko, Gyadik, Primak. A kutatás leíró módszerrel készült, különösen a lexikai anyag leltárba vétele és rendszerezése révén, valamint a lexikai-szemantikai elemzés nyelvészeti eljárásának alkalmazásával.