Elhallgattatott hangok, elhalványult emlékezet, rejtett többnyelvűség: Kovács Vilmos „Holnap is élünk” című művének újraértelmezése

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-1-67-92

Kulcsszavak:

Kárpátalja története, magyar irodalom, történeti emlékezet, többnyelvűség, kisebbségi nyelv, kisebbségi irodalom

Absztrakt

Kovács Vilmos Holnap is élünk című regénye – keletkezésében, tartalmában és utóéletében egyaránt – a 20. századi kárpátaljai magyar közösség történetének egyik legjellemzőbb lenyomata. A mű egyszerre irodalmi alkotás, történelmi dokumentum, emlékezethely és a kisebbségi nyelvhasználat korszakos sajátosságait hordozó korpusz.

A kárpátaljai magyar irodalom története a második világháború után a hallgatás, a cenzúra és az óvatos újjászerveződés jegyében telt. Bár a változó államhatárok többször megszakították a kulturális folytonosságot, az irodalmi alkotás mindvégig fontos eszköze maradt a kisebbségi identitás megőrzésének. A szovjet évtizedek szigorú ideológiai klímáját kevés prózai mű bírta ki, ezek közé tartozik Kovács Vilmos regénye is – az első alkotás, amely nyíltan felvetette a kárpátaljai magyarok sorsának kérdését a sztálini korszakban. Bár a művet hamar betiltották, a regény egyedülálló helyet foglal el egyszerre dokumentarista tanúságtételként és irodalmi kísérletként, amely feltárja azokat a stratégiákat, amelyekkel a kisebbségi szerzők igyekeztek lavírozni a megengedett kifejezések határain.

A tanulmány a Holnap is élünk című regényt kettős nézőpontból vizsgálja: a politikai történelem és a többnyelvű irodalmi gyakorlat felől. Az elemzés Kovács Vilmos művét a kárpátaljai magyar kultúra törékeny intézményi kereteibe illeszti, rámutatva a megjelenés nehézségeire, a szerkesztői beavatkozásokra és a cenzúra korlátozásaira, amelyek meghatározták a regény recepcióját. Ugyanakkor a nyelvi dimenzióra is hangsúlyt helyez: az orosz, az ukrán és a magyar nyelv érintkezési zónáinak megjelenítésére, a le nem fordított megszólalások csendjére, valamint a helyi beszédet tükröző kölcsönszavak stilisztikai használatára.

A központi tétel az, hogy Kovács Vilmos, miközben „csak magyarul” volt kénytelen írni, mégis kódolta a szovjet Kárpátalja többnyelvű környezetét, ezáltal egyszerre dokumentálva a kisebbségi kifejezés korlátait és ellenálló képességét.

A szövegelemzés és a történeti kontextualizálás ötvözésével a tanulmány három egymással összefüggő területhez járul hozzá: a magyar kisebbségi irodalom kutatásához, az államszocializmus alatti cenzúra és kulturális politika vizsgálatához, valamint a többnyelvűség mint irodalmi jelenség elemzéséhez. Mindezzel azt bizonyítja, hogy a Holnap is élünk nem csupán regionális érdekesség, hanem fontos esettanulmány arról, miként tükrözte és kérdőjelezte meg a peremhelyzetű irodalom a hatalom struktúráit a Szovjetunióban.

Szerző életrajzok

Gabriella Mádi, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem

PhD. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, Filológia Tanszék, docens

Imre Szakál, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem

PhD, docens. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék, docense

Hivatkozások

1. Balla, László 1973. Szovjet magyarok. Új kategória [Soviet Hungarians. A new category]. Kárpáti Igaz Szó, 1975. november 23. (In Hungarian)

2. Császár, István 2021. A helyi magyar szellemi mozgástér újraértelmezése és annak következményei [The reinterpretation of the local Hungarian intellectual sphere and its consequences]. In: Brenzovics, László et al. eds. Kárpátalja története. Örökség és kihívások. Beregszász–Ungvár: II. RF KMF – RIK-U. 600–612. o. (In Hungarian)

3. Csernicskó, István 2004. Különböző, mégis azonos. Néhány adat a magyarországi, kárpátaljai és más kisebbségi magyar nyelvváltozatok közötti hasonlóságokról és különbségekről [Different yet the same. Some data on the similarities and differences between Hungarian language varieties in Hungary, Transcarpathia, and other minority contexts]. In: Beregszászi, Anikó – Csernicskó, István eds. …itt mennyit ér a szó? Ungvár: PoliPrint. 118–126. o. (In Hungarian)

4. Csernicskó, István – Ferenc, Viktória 2014. Hegemonic regional minority and language policy in Subcarpathia: a historical overview and the present-day situation. Nationalities Papers 42/3: pp. 399–425. https://doi.org/10.1080/00905992.2013.867933

5. Csernicskó, István – Hires-László, Kornélia 2019. Nyelvhasználat Kárpátalján a Tandem 2016 adatai alapján [Language use in Transcarpathia based on the data of Tandem 2016]. In: Csernicskó, István – Márku, Anita eds. A Nyelvészet Műhelyeiből. Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból V. Ungvár: Autdor-Shark. 65–79. o. (In Hungarian)

6. Csordás, László 2014. A megközelítés nehézségei: Kovács Vilmos Holnap is élünk című regényének létmódja (szövegváltozatok és befogadástörténeti dilemmák) [The difficulties of interpretation: the mode of existence of Vilmos Kovács’s novel Holnap is élünk (textual variants and reception-historical dilemmas)]. In: Csordás, László ed. A szétszóródás árnyékában. Ungvár–Budapest: Intermix Kiadó. 7–43. o. (In Hungarian)

7. Csordás, László 2020. Bezárkózás vagy határátlépés? [Withdrawal or border crossing?]. Budapest: Napkút Kiadó. (In Hungarian)

8. Fedinec, Csilla 2022. Kárpátaljai magyar képviselők és szenátorok az első Csehszlovák Köztársaság parlamentjében [Transcarpathian Hungarian representatives and senators in the Parliament of the First Czechoslovak Republic]. In: Bárdi, Nándor – Gyurcsík, Iván eds. Nemzetiségi parlamenti képviselet. Nemzetiségi képviselet Magyarországon és az utódállamok parlamentjeiben (1868–1918/1920–1990). Budapest: Országház Könyvkiadó. 107–134. o. (In Hungarian)

9. Ferenc, Viktória – Séra, Magdolna 2013. Kárpátalja – Ukrajna [Transcarpathia – Ukraine]. In: Szabó, Andrea – Bauer, Béla – Pillók, Péter eds. Mozaik 2011 – Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Szeged–Budapest: Belvedere Meridionale – Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet. 85–138. o. (In Hungarian)

10. Görömbei, András 2001. Kisebbségi magyar irodalmak, 1945–2000 [Minority Hungarian literatures, 1945–2000]. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. (In Hungarian)

11. Kovács, Vilmos 1965. Holnap is élünk [We will still live tomorrow]. Ungvár: Kárpáti Kiadó. (In Hungarian)

12. Márku, Anita 2003. A magyar nyelv Beregszász szolgáltató egységeiben, boltjaiban, éttermeiben és a piacon, valamint az orvosi rendelőben [The Hungarian language in the service units, shops, restaurants, marketplaces, and hospitals of Berehove]. In: Csernicskó, István ed. A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba. Beregszász: Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. 100–104. o. (In Hungarian)

13. Molnár, Anita 2010. A független változók kapcsolata a nyelvválasztással [The relationship between independent variables and language choice]. In: Csernicskó, István ed. Nyelvek, emberek, helyzetek: a magyar, ukrán és orosz nyelv használata a kárpátaljai magyar közösségben. Ungvár: PoliPrint Kft. 72–85. o. (In Hungarian)

14. Molnár D., Erzsébet 2015. Kárpátaljai magyarok a Szovjetunió hadifogoly- és munkatáboraiban. Doktori disszertáció [Transcarpathian Hungarians in Soviet prisoner-of-war and labor camps. PhD dissertation]. Debreceni Egyetem: Bölcsészettudományi Kar, Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola. https://dea.lib.unideb.hu/items/66c29e50-7bbf-4c37-ace6-8dc48815995c (In Hungarian)

15. Molnár D., Erzsébet 2021. A késősztálinizmus korszaka (1944–1953): a vidék szovjetizálása/szovjetesítése [The period of late Stalinism (1944–1953): the Sovietization of the countryside.]. In: Brenzovics, László et. al. ed. Kárpátalja története. Örökség és kihívások. Beregszász–Ungvár: II. RFKMF – RIK-U. 501–512. o. (In Hungarian)

16. Molnár D., Erzsébet 2022. Violations of rights committed by the communist regime in Transcarpathia (1944–1953). In: Bocskor, Andrea – Csernicskó, István – Molnár D., Erzsébet eds. Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022). Budapest: Méry Ratio Publishing. pp. 15–45.

17. Orosz, Ildikó 2005. A magyar nyelvű oktatás helyzete Kárpátalján az ukrán államiság kialakulásának első évtizedében (1989–1999) [The situation of Hungarian-language education in Transcarpathia in the first decade of Ukrainian statehood (1989–1999)]. Ungvár: PoliPrint. (In Hungarian)

18. Orosz, Ildikó 2022. About Hungarian-language education in Transcarpathia (1946–2022). In: Bocskor, Andrea – Csernicskó, István – Molnár D., Erzsébet eds. Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022). Budapest: Méry Ratio Publishing. pp. 143–177.

19. Penckófer, János 2019. Az üvegharang [The glass bell]. Budapest: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány. (In Hungarian)

20. Pomogáts, Béla 2007. Kovács Vilmos testamentuma [The testament of Vilmos Kovács]. Együtt 6/4: 25–29. o. (In Hungarian)

21. Rotman, Miklós 1982. Kik érted haltak... Forradalmár elődeink arcképcsarnoka [Those who died for you… Portrait gallery of our revolutionary predecessors]. Ungvár: Kárpáti Kiadó. (In Hungarian)

22. Szakál, Imre 2020a. Gondolatok Beregszász elmúlt másfél száz évéről [Thoughts on the past 150 years of Berehove]. Szépirodalmi Figyelő 19/1: 31–43. o. (In Hungarian)

23. Szakál, Imre 2020b. Hajótöröttek. A kárpátaljai magyar tisztviselők helyzete 1918 után [Shipwrecked. The situation of Transcarpathian Hungarian officials after 1918]. In: Papp, Klára – Bárány, Attila – Kerepeszki, Róbert – Pallai, László eds. Kultúra, művelődés, agrárium. Tanulmányok ifj. Barta János 80. születésnapjára. Speculum Historiæ Debreceniense 29. Debrecen: Debreceni Egyetem Történelmi Intézete. 309–320. o. (In Hungarian)

24. Szakál, Imre 2023. Magyarok a csehszlovák Kárpátalján [Hungarians in Czechoslovak Transcarpathia]. In: Kovács Kiss, Gyöngy ed. A magyar kisebbségek 100 éve: a Magyar Tudományos Akadémia II. Filozófiai és Történettudományok Osztályának 2022. szeptember 22–23-ai konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett változata. Kolozsvár: Komp-Press. 91–97. o. (In Hungarian)

25. Tóth, István 1995. Kovács Vilmos Holnap is élünk című regénye megjelenésének körülményeiről [On the circumstances of the publication of Vilmos Kovács’s novel Holnap is élünk]. Hitel 8/4: 92–100. o. (In Hungarian)

26. Tóth, István 2013. Kisebbségi közélet és politizálás Kárpátalján 1944 után [Minority public life and political activity in Transcarpathia after 1944]. In: Tóth, István ed. A peremvidék világbirodalma. Budapest: Pro Minoritate Alapítvány. (In Hungarian)

27. URL1: Kovács, Vilmos 2002. Kovács Vilmos levele a kiadóhoz regényéről [Vilmos Kovács’s letter to the publisher about his novel]. Kortárs 46/2–3. https://epa.oszk.hu/00300/00381/00055/kovacs.htm (Accessed: 19.08.2025). (In Hungarian)

28. URL2: Kovács, Vilmosné szül. Teke Éva 2002. Így éltünk Kárpátalján [this is how we lived in Transcarpathia]. Kortárs 46/2–3. https://epa.oszk.hu/00300/00381/00055/kovacs.htm (Accessed: 19.08.2025). (In Hungarian)

Downloads

Megjelent

2026-01-30

Hogyan kell idézni

Mádi, G., & Szakál, I. (2026). Elhallgattatott hangok, elhalványult emlékezet, rejtett többnyelvűség: Kovács Vilmos „Holnap is élünk” című művének újraértelmezése. Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica, 5(1), 67–92. https://doi.org/10.58423/2786-6726/2026-1-67-92