Az ukrán emigránsok álmai és valósága Iren Rozdobudko „Tudom, hogy tudod, hogy tudom” című regényében

Absztrakt

A tanulmány átfogó irodalomtudományi vizsgálatot nyújt az emigrációs tapasztalat művészi reprezentációjának sajátosságairól a kortárs ukrán prózai diskurzusban, Iren Rozdobudko „Tudom, hogy tudod, hogy tudom” című regénye alapján. A kutatás középpontjában az „álom—valóság” dichotómiájának elemzése áll, amely a mű cselekmény- és kompozíciós szerkezetének kibontakozásában alapvető konstruktív elvként jelenik meg, és meghatározza a szereplők fejlődését. A tanulmány vizsgálja a személyiség mentális átalakulásait, amelyeket a kulturális töréshelyzet, a megszokott értékorientációk elvesztése, valamint az idegen társadalmi-kulturális környezethez való alkalmazkodás szükségessége idéz elő.

Különös hangsúlyt kap a szereplők romantizált elvárásainak dekonstrukciója: ezek az elvárások a mindennapi élet pragmatikus kihívásaival ütköznek, ami mély egzisztenciális válsághoz és az identitás deformációjához vezet. A tanulmány rámutat arra, hogy Iren Rozdobudko művészi koncepciójában az emigráció nem pusztán földrajzi helyváltoztatásként értelmeződik, hanem a „világok közötti élet” összetett pszichológiai jelenségeként, amelyben a múlt emlékezete konfliktusba kerül a jelen kihívásaival. A munka elemzi a szerző pszichologizáló eljárásait, különösen a belső monológok, a vallomásos elbeszélésmód és a szimbolikus képek alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a dezorientáció, a nosztalgia és az elidegenedés állapotának megjelenítését.

A szereplőközpontú elemzés révén feltárulnak az emigránsok „új identitásának” mechanizmusai, amelyek gyakran törékenynek és belsőleg ellentmondásosnak bizonyulnak. A tanulmány bizonyítja, hogy az emigrációs tapasztalat művészi modellezése a regényben mentes a tipizálástól; ehelyett a szerző az egyéni öneszmélés és önazonosság-keresés pályáira összpontosít. A cikk tágítja a migrációs problematika működésének értelmezését a modern ukrán irodalomban, hangsúlyozva az irodalmi szöveg szerepét mint a jelenkori traumatikus tapasztalatokra való reflexió, valamint a globalizált világban való létezés új értelmeinek keresésére szolgáló teret.